Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - L. Nagy Zsuzsa: Mauthausentől Füzesgyarmatig. Rassay Károly életútja 1944-1953 között 1421
RASSAY KÁROLY ÉLETÚTJA 1944-1953 KÖZÖTT 1441 Júliusban a legkülönbözőbb politikai megbeszéléseken vett részt Rassay és nem egy pártban vitáztak arról, felkéijék-e tanácsadónak. Ez történt Barankovics István lakásán is. Az egyik résztvevő, Perneczky Béla, tanácsadónak „Rassay Károly nevét vetette fel. Ezután Barankovics vele kapcsolatban kifejtette, hogy tiszteli ugyan Rassay múltban tanúsított bátor magatartását és képességeit, azonban Rassayról köztudomású, hogy a nagytőke képviselője, ilyen körülmények között véleménye" nem tudná a megfelelő irányt képviselni.10 2 A befejezetlen formában hozzáférhető jelentésből nem derül ki, de joggal valószínűsíthető, hogy nem kérték fel Rassayt s nem kevésbé az, hogy nem is vállalt ilyen kötődést. Nem sokkal a választások előtt Pfeiffer Zoltán szervezésében zajlott le egy nyilvánvalóan bizalmas tárgyalás, amelyen Rassay véleményét kérték ki a célszerű eljárásról, a várható kilátásokról. Erről a tanácskozásról már augusztus 13-án kész volt az ügynök jelentése. E szerint „Rassay Károly gondolatmenete a következő: Miután minden választás az előfeltételek megteremtésénél és az előkészületeknél dől el, a sajtószabadság és agitációs szabadság hiánya, a névjegyzékek körüli visszaélésekkel párosulva kimeríti a választási eredmények meghamisításának tényálladékát. Az urnák körül — vélte Rassay — nem fog történni szabálytalanság, mert arra már nincs szüksége a baloldalnak, legfeljebb azok, akik hivatásuknál fogva a lakóhelyüktől távol szavaznak (rendőrök, katonák, vasutasok stb.) akár húsz helyen is leadhatják szavazatukat, bár lehet, hogy erre sem lesz szükség. Ezért azt tanácsolja Zsedényinek és Pfeiffernek, ahogy Peyernek és a többi ellenzéki politikusnak már tanácsolta, hogy a baloldal által jelenleg elkövetett 'disznóságok' önmagukban lehetetlenné teszik az ellenzék legcsekélyebb érvényesülését is."103 Rassay — e jelentésből kitűnőleg — rendszeres kapcsolatban állt angol és amerikai diplomatákkal, követségi munkatársakkal. „O — mármint Rassay, írja a besúgó — folyó hó 12-én beszélt utoljára az angolokkal és amerikaiakkal, akik egyáltalán nem érdeklődnek a választások végeredménye felől, mert az szerintük már Rákosi fiókjában van, hanem a választás tisztátalanságára és a visszaélésekre vonatkozó adatokat gyűjtik. Ezeknek (mármint az angoloknak és amerikaiaknak - L.N.Zs.) azt kell megmagyarázni, hangsúlyozta Rassay, hogy az a rendszer, mely szerint a vádlottnak kell okiratilag bizonyítani az ártatlanságát, eddig egyedül a fasiszta uralom alatt létezett és 'ezzel a barbár rendszerrel' máris teljes mértékben meghamisították a választást. Ez tehát az ellenzék feladata — ismétli Rassay — a bizonyítékok önként fognak adódni..."10 4 Rassaynak nem voltak illúziói, miután napirendre került a Független Kisgazdapárt felszámolása, Kovács Bélát a szovjet hatóságok elhurcolták, Pfeifferék kiléptek a pártból, Nagy Ferenc miniszterelnök Svájcban maradt, Varga Béla külföldre távozott, akárcsak Sulyok Dezső, majd Pfeiffer is, a FKgP élére rövid időre Balogh István került, hogy júliusban már Független Magyar Demokratikus Pártot alakítson. A békeszerződés aláírása és hazai becikkelyezése (1947. július 16.) semmit sem változtatott az ország politikai viszonyait meghatározó tényezőkön s ezt 102 Uo. K-1433. 54-56. 103 Uo. 66. A „tanácsolta" kifejezés helyett - értelmeszerűen - más szó kívánkozna. 104 Uo. A jelentés befejező része nem volt olvasható.
