Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - L. Nagy Zsuzsa: Mauthausentől Füzesgyarmatig. Rassay Károly életútja 1944-1953 között 1421

RASSAY KÁROLY ÉLETÚTJA 1944-1953 KÖZÖTT 1435 nevezendő jövedelme nincs" s így a kamarai tagsággal járó adóterheket sem tudja vállalni. Ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos iratai nincsenek, tehát gondnokságra sincs szükség.67 Nem látható tisztán, pedig nem közömbös, hogyan s miből élt Rassay és családja Mauthausenből történt hazatérése után. Bizonyos, hogy nehezen élhetett, hiszen nem folytatott ügyvédi gyakorlatot. Egy 1950 májusában kelt jelentés sze­rint Rassay mondta el, hogy ,,a közelmúltban anyagi helyzete olyan mértékben megrendült, hogy ingatlanát akarta eladni". Ez még érthető, az azonban már homályban marad, mi áll a mögött, amivel fenti közlését folytatta: „Közben a­zonban sikerült jelentős összeghez jutni."68 Földes ügyvéd jelentése ellenére az Ügyvédi Kamara először úgy döntött, hogy Rassayt kihagyja tagjai sorából. Ezt a döntést azonban 1948 végén felülbí­rálták és 1949 januárjától megújították tagságát.6 9 Szeptemberben azonban Ras­say bejelentette, hogy lemond ügyvédi gyakorlata folytatásáról, mivel „az elmúlt évek megpróbáltatásai egészségemet nagy mértékben megrongálták és így sajná­latomra most már fel kell adnom a reményt, hogy a jövőben bármikor mint tény­leges ügyvéd működhessek."7 0 Ezt követően a Kamara újabb gondnokot jelölt ki dr. Kóbor Dezső személyében, aki 1950. február 25-én azt jelentette, hogy Ras­saynak folyamatban lévő ügyei nincsenek, így iratokról leltárt sem lehetett fel­venni.7 1 Ezzel ügyvédi felülvizsgálata lezárult. A procedúrát, amelyet végig kellett járnia, méltatlannak és megalázónak minősíthetjük. 1945 őszén megkezdődtek a népbírósági perek a háborús bűnösökként fele­lősségre vont politikus ellen. Rassayt tanúként idézte be a vád képviselete az Imrédy elleni perben, a nyilvános tárgyalás november 14-én kezdődött a Zenea­kadémia nagytermében. Rassaynak megkülönböztetett szerep jutott a tanúk kö­zött. Nem egyszerűen azért, mert negyedszázadon át töretlenül szembeszállt min­den szélsőjobboldali irányzattal, hanem mert az általa indított akció vezetett Im­rédy miniszterelnök lemondatásához. Rassay fontosságát az is jelezte, hogy az ügyész, majd az ítélet indoklása is kitért arra, hogy 1944-ben a nácik jelentős politikai személyeket hurcoltak el, s a példának felhozott nevek sorrendje így kezdődött: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Rassay Károly, Sigray Antal.72 A nyilvános tárgyalást megelőzően az ügyész meghallgatta a tanúkat, illetve írásos vallomást kért tőlük. Rassay szeptember 19-én, saját kezűleg írta meg ter­jedelmes vallomását. Ebben összefoglalta Imrédyvel volt kapcsolatát, a valósághoz hűen vázolta Imrédy politikai nézeteinek és tevékenységének változását, felelős­ségét a jobbratolódásban, a második zsidótörvény meghozatalában. Ahhoz mérten, amennyire ma ismerjük Imrédy működését, Rassay nem mond újat. Annál inkább saját magáról. Az is kiderül a Horthy-korszak eseményeinek felidézésekor, hogy 67 Uo. Rassay a keresztségben a József Károly nevet kapta, de a József keresztnevet ő maga nem használta. 68 TH 0-8511. 85. Talán Rassayt is, úgy mint Horthy Miklóst és családját, támogatták a Weiss Manfréd család tagjai. 69 Bp. ÜK 1949. ük. 5037/4. 70 Uo. 1949. ük. 5037/3. 71 Uo. 1950. ük. 5037/5. 72 TH V-55184/a A perről beszámolt a Magyar Országos Tudósító, valamint a napilapok is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom