Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - L. Nagy Zsuzsa: Mauthausentől Füzesgyarmatig. Rassay Károly életútja 1944-1953 között 1421

1424 L. NAGY ZSUZSA tőled az ellenállást követeltem, számomra ez az egyetlen magatartás, amellyel hű maradok eddigi közéleti múltamhoz."1

1 A Kállayval folytatott beszélgetés után Rassay visszament a Magyar Társaskörbe, ahol élénken vitatták a kisgazdák és a szociáldemokraták ekkor már közismert együttműködését. Másnap Rassay — Bródy Ernő révén — megpróbált információt szerezni Sombor-Schweinitzer Ferenctől, a rendőrség politikai osztályának főnökétől, aki ugyancsak a kiugrás hívei közé tartozott, de ő sem tudott semmi biztosat mondani a várható fejleményekről.1

2 A Független Kisgazdapártnak március 14-én kellett volna aláírnia csatlakozását a Bethlen vezette polgári blokkhoz, de Tildy — betegségre hivatkozva — nem jelent meg, az aláírás elmaradt. Bethlenék március 20-át, a képviselőház Kossuthot ünneplő emlékülésének idejét jelölték ki végső időpontként, amikorra Tildyéknek a csatlakozásról vagy annak elutasításáról kellett nyilatkozniok.1

3 Pénteken, szombaton (március 13., 14.) Rassay az Esti Kurír szerkesztőségében tartózkodott. Ott adták egymásnak a kilincset barátai, köztük Fenyő Miksa, Chorin Ferenc. A téma még nem a megszállás volt, hanem annak feltételezése, hogy a németek szélsőjobboldali kormányt fognak rákényszeríteni az országra. Rassay, erre is felkészülve, bátyját, Rudolfot és öccsét, Gyulát bízta meg, ha neki nem lenne rá módja, az Esti Kurírról azonnal vetessék le a nevét, s ha a lapot betiltanák, a Pesti Kereskedelmi Banknál tartalékolt 700 ezer pengőből minden munkatársnak, a felelős szerkesztőtől a rikkancsig, felmondási és végkielégítési pénzt fizessenek.14 Március 15-én, mint minden évben, az Operaházban díszelőadással emlékeztek az 1848-as forradalomra. Ezt az egyetemi ifjúság rendezte, így állami meghívókat nem küldtek szét. Ennek ellenére megjelentek a külföldi követségek képviselői, kivéve a németet és a románt. Jagow német követ — mint ismeretes — akkor adta át Horthynak Hitler meghívó levelét a Salzburg melletti Klessheim kastélyba teendő látogatásra. Tudott az is, hogy a kormányzó elutazását heves viták előzték meg, hogy kint hasonló összecsapásra került sor Horthy és Hitler között, hogy Horthy hazautazását a németek addig késleltették, amíg csapataik átlépték a magyar határt. A forrásokból bizonyossággal nem állapítható meg, hogy mely napon, de minden esetre az utolsó pillanatban még összejött Kállaynál a kiugrás híveinek csapata, köztük természetesen Rassay. A nagy kérdés az volt, hogyan reagáljanak a német csapatok várható bevonulására. Rassay azt kérdezte — Kállay memoárja szerint — „kaptam-e a németektől valamiféle ultimátumot s melyek a konkrét kifogásaik, mert amíg ezt nem tudjuk, addig azt sem tudhatjuk, hogyan reagáljunk. Mindenesetre, ha tárgyalásra kerülne sor a németekkel, elsősorban a magyar polgári szabadságjogokat kell védelmezni — mondta Rassay —, de mindenekfelett 11

Uo. 299. 12

Uo. 300-301. 13

Uo. 300., 307. Varga Béla és Nagy Ferenc írta alá a csatlakozó nyilatkozatot. L. még Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Bp. 1991. 294-296.0. Vida István: A Független Kisgazdaspárt politikája 1944-1947. Bp. 1976. 22-24. Pintér István: Magyar kommunisták a hitlerellenes nemzeti egységért. Bp. 1968. 311-312. 14

Rassay im. 301.