Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt-Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról; 1931-ben 1333

1340 TILKOVSZKY LÓRÁNT - WEIDINGER MELINDA gyarországi németség helyzetét és törekvéseit, a magyar nemzetiségpolitika s az abba külső beavatkozást jelentő német népiségpolitika viszonyának a memorandum idején aktuális, abban fel is emlegetett fejleményeit, konkrét eseményeit illeti, s kellő felvilágosítást adnak külföldi németekkel foglalkozó németbirodalmi társadalmi — de valójában a berlini kormány irányítását követő, támogatását élvező — különféle szervezetekről; német és magyar kisebbségek pártjairól, szervezeteiről, vezető egyéniségeiről a kisantant-államokban, viszonyukról egymáshoz, illetve a csehszlovák, román, jugoszláv kormányhoz, nemzetiségpolitikájuk irányítóihoz. A dokumentumokban különösen nagy súllyal szereplő iskolaügyi problematikával, a nemzetiségi népiskolák zömét fenntartó egyházak magatartásával Tilkovszky két további tanulmánya foglalkozik részletesen: „Nemzetiségi anyanyelvű oktatás a katolikus elemi népiskolákban 1919-1944" (Századok, 1995. 6. sz. 1251-1274); „Az egyházak »nemzetiségpolitikája« és a magyarországi németség 1919-1945". (Történelmi Szemle, 1997. 1. sz. 51-67. 1.) Mindazonáltal azok számára, akik az általunk most közlendő dokumentumokban tárgyalt problematikában szívesen mélyednének el a továbbiakban is, felhívnánk a figyelmet egyrészt néhány korabeli vagy közei-egykorú publikációra, másrészt többnyire könnyebben hozzáférhető újabb — vonatkozó — szakirodalomra. A magyar memorandumnak a hazai kisebbségek jogállásával foglalkozó mellékletével kapcsolatban figyelembe ajánlható, hogy a trianoni békeszerződés kisebbségvédelemre vonatkozó hivatkozott cikkelyei Halmosy Dénes: „Nemzetközi szerződések 1918-1945". Bp. 1966. 99-101. lapjain tanulmányozhatók. Az 1920-1930 közt Magyarországon nemzetiségi vonatkozásban hozott s a memorandumban megemlített törvények és rendeletek szövege megtalálható a Balogh Sándor főszerkesztésében megjelent kötetben: „A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848-1993". Bp. 2000. Értelmezésükhöz kiváló segítség Mikó Imre: „Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika" című, eredetileg Kolozsváron 1944-ben megjelent, újabban reprintben is hozzáférhető munkája, amelynek különösképpen „A nemzetiségi iskolaügy" című fejezetének (I.m. 427-474.1.) idevágó részei igen fontosak a memorandumban e vonatkozásban tárgyaltak szempontjából. A memorandumban okkal bírált un. népszövetségi kisebbségvédelemről, illetve az európai szervezett nemzetkisebbségek ennek ellenében rendszeresített, ugyanitt többször említett kongresszusairól legfrissebben Eiler Ferenc munkáiból tájékozódhatunk: „A két világháború közötti nemzetközi kisebbségvédelem rendszere" (Pro Minoritate, 1997. 3-4. sz. 64-90.1.), „Nemzetközi kisebbségi kongresszusok a két világháború között" (Regio, 1996. 3. sz. 141-168. 1.) A kisantant-államokbeli kisebbségi problematikával kapcsolatban előbb olyan munkákat említünk, amelyek mindhárom relációban nyújtanak fontos ismereteket. így Romsics Ignác „Nemzet, nemzetiség és állam Kelet- Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században" c. könyvének (Bp. 1988) „A kisebbségek helyzete - a gyakorlatban" című fejezetéből a csehszlovákiai (206-209. 1.), a jugoszláviai (209-213. 1.), a romániai (219-223. 1.) helyzetre vonatkozó részek, valamint a „Magyarok kisebbségben és szórványban" című dokumentumkötetben