Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123
ORLOWSKI BP-I LENGYEL KÖVET TÁRGYALÁSAI 131 ber 5-én tett danzigi deklarációját tekintik érvényesnek3 8 , amit Beck 1938 januári látogatásakor a németek megismételtek. Danzignak önkormányzata van — tette hozzá — s ezt a lengyel kormány tiszteletben tartja, abba nem avatkozik be, majd figyelmeztette tárgyaló partnerét, hogy semmiféle egyezményre nem lát lehetőséget, ami a város Birodalomhoz csatolását célozná. Ribbentropot nem hagyta nyugodni az a tény, hogy elutasították és a beszélgetés befejezése után megcsillantotta a közös magyar-lengyel határ lehetőségét, sőt kérdéssel is élt: „Mikor veti fel a német kormánynak ezt, mint lengyel követelést?"39 A tárgyalások második és harmadik menete is rövidesen bekövetkezett. 1939.január 5-én és 6-án Beck Berchtesgadenben tárgyalt Hitlerrel, Münchenben külügyi partnerével. Az ügy fontosságára való tekintettel furcsa módon először nem négyszemközti találkozón kísérelték meg a lehetetlent.40 A kancellár nyilatkozatára, hogy ő változatlanul és állandóan a politikai kapcsolatok fenntartására törekszik az 1934-es egyezmény szellemében, megjegyzésére, hogy a Szovjetunió Lengyelországot is fenyegeti, és ezért neki szükséges Lengyelország létezése, újabb megjegyzésére, hogy Danzig német város és egyszer újra bizonyosan visszatér Németországhoz, Beck röviden fogalmazott. Kijelentette, hogy Danzig kérdésében nem lát semmiféle egyenértékű cserelehetőséget. Ezt a lengyel közvélemény város iránti különös érzékenysége sem engedné meg.41 Természetesen a Közép-európai status quo rendezése is szóba került. A magyar politikát kárhoztatta Hitler, amiért Kárpátalja kérdése megoldatlan, mert a Szudéta-válság idején Magyarország nem lépett fel aktívan katonailag. A németek sürgősnek találták a kérdés rendezését, a tárgyalásokat január 25-26-án folytatta Varsóban a két külügyminiszter, ismét sikertelenül. Ribbentropot a köztársasági elnök Moscicki42 is fogadta. A lengyel fél mindösszesen olyan ajánlatot tett csak, hogy amennyiben a Népszövetség kivonulna Danzigból, ott a status quo addig állna fenn, amíg a lengyel-német megegyezés ezt nem rendezné. A közös lengyel-magyar határt Ribbentrop ismét felajánlotta Becknek, de az még csak nem is reagált rá, mert azért Danziggal kellett volna fizetni.43 A nemzetközi helyzet mégis úgy alakult, hogy Danzig és a közös 38 Danzig jogi és politikai helyzetében nem lesz változás, az ott élő lengyel kisebbség jogait tiszteletben tartják, a Danzigra vonatkozó lengyel jogokat nem fogják megsérteni. Lipski jelentése a Hitlerrel folytatott tárgyalásról. Szigorúan titkos. 1937. október 5. Szembek i.m. TIII. 382-384 és Sztójay jelentése a küm.-nek 1937. november 27. MOL K63 küm.pol. 1938-17/25-3562. 39 Sierpowski Stanislaw: Zródla do historii powszechnej okresu miçdzywojennego T. III. 1935-1939. Poznan, 1992. 403. sz. dok. A tárgyalásnak csak a Danzigra vonatkozó részét közli. 40 A tárgyaláson Hitler, a két ország külügyminisztere és követe, valamint Beck kabinetfőnöke volt jelen. 41 Szembek i.m. 403.o. Lipski-Szembek, Lubienski-Szembek elemzése a tárgyalásokról 1939.január 9-én a külügyminisztériumban és uo. január 10-én Beck külügyminiszter és Szembek politikai államtitkár megbeszélése. Lásd: német feljegyzés a tárgyalásokról. ADAP Séria D. IV 119.sz. dok. (A továbbiakban: ADAP i.m.) 42 Moscicki Ignaçy (1867-1946) - kémikus, egyetemi tanár Fryburgban és Lembergben. Köztársasági elnökké választották 1926-ban és 1933-ban újabb 7 évre. 1939. szeptember 17-én a szovjet támadás napján a kormánnyal együtt a szövetséges Romániába menekült, ahol internálták. Miután ő és kormánya lemondott, az internáltak közül magánemberként a román kormány engedélyével egyedül ő távozhatott, 1939 decemberében Svájcba. Részletesebb életrajzát lásd: PSB. T. XXII. 1977. 143-148. 43 Ribbentrop varsói tárgyalásairól Szembek i.m. T.IV 479-480 és ADAP i.m. 126.sz. dok.
