Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hornyák Árpád: Magyar-jugoszláv diplomáciai kapcsolatok 1918-1927.Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság 1307
1318 HORNYÁK ÁRPÁD mányt véres puccsal megbuktatták. Ebben a jugoszláv kormány azon véleménye megerősítését látta, hogy a vesztes államoknak nem szabad semmilyen engedményt tenni, mert az csak felerősíti a „forradalmi" (értsd irredenta) elemeket.41 A július végi sinaiai kisantant konferencián csak annyiban történt előrelépés, hogy a kisantant elvi nyilatkozatot fogadott el a kölcsön megítéléséhez való hozzájárulásukról. A lényeg továbbra is az volt, hogy mely szerv ellenőrizze a kölcsön felhasználását (a francia befolyás alatt álló Jóvátételi Bizottság, ahogy azt Jugoszlávia és értelemszerűen Franciaország is akarta, vagy a Népszövetség, amelyben viszont az angol befolyás érvényesült), illetve, hogy felhasználható legyen-e a kölcsön egy része a jóvátétel fizetésére. Az ellentétek feloldására a magyar kormány rákényszerült, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdjen a kisantanttal. Bethlen a Népszövetség őszi ülésszakát használta ki a tárgyalások lefolytatására, amelyek az előzmények ismeretében meglepően gyorsan sikerre vezettek. A kisantant részben Anglia nyomásának engedve, részben a magyar engedmények hatására — Jugoszlávia esetében pedig ezen túlmenően az olaszokkal való megegyezésre törekvés jegyében, valamint a franciák által beígért 300 millió frankos fegyvervásárlási hitel reményében — késznek mutatkozott elfogadni a kölcsön folyósításának és ellenőrzésének lényegében Anglia által kidolgozott tervét.4 2 Eszerint a rekonstrukciós tervet a magyar kormány és a Népszövetség pénzügyi bizottsága együtt dolgozza ki, de életbeléptetéséhez a Jóvátételi Bizottság beleegyezése is szükséges. A terv végrehajtásának ellenőrzését a Népszövetség által kiküldött ellenőrző bizottság fogja végezni, amelyben később megállapítandó formula alapján Magyarország hitelező államai is helyet kapnának.4 3 Magyarország a tárgyalások során vállalta a békeszerződésben előírt pécsi szénszállítmányok 1926. szeptember 12-ig történő (napi 880 tonna) szállítását Jugoszláviának, továbbá a belgrádi konvenció alkalmával meghatározott, de mindaddig át nem adott vasúti gördülőanyag szállítását. Altalánosságban Magyarországnak vállalnia kellett, hogy a rekonstrukció idejére, két és fél évre gazdasági életét külföldi ellenőrzés alá helyezi és elfogadja, hogy amennyiben a Népszövetség megítélése szerint zavar mutatkozik a kölcsön visszafizetésében, úgy a törlesztés 41 AJ. 395-9-97. Pov. Broj 5727. 42 Hogy érthetővé váljon, miért kellett a jugoszláv kormánynak a Franciaországtól kért hitel esetében tekintettel lenni a magyar kérésekre, röviden ki kell térni a francia külpolitikában beállt változásokra 1923. derekán. A Ruhr-vidék megszállásának kudarca miatt elszigetelődött nagyhatalom közép-európai célkiűzései meglehetősen ambivalensek voltak. Egyrészt megpróbálta minél szorosabban magához kötni a Ruhr-vidéki akciója alkalmával meglehetősen habozó magatartást mutató kisantant országokat, ami azt követelte tőle, hogy a magyar kérésekkel szemben minél erélyesebben lépjen fel. Másrészt nem állt érdekében egy ilyen aránylag kis jelentőségű kérdésben ellentétbe kerülni nyugati szövetségeseivel, s fokozni a közöttük meglévő ellentéteket. Különösen, hogy Franciaország érdeke is azt kívánta, hogy elősegítsék Magyarország minél gyorsabb beilleszkedését az új európai gazdasági és politikai rendbe, s hogy ebben a folyamatban Párizs minél jelentősebb szerepet játsszon. Eért a Magyarországgal szembeni kemény fellépéssel párhuzamosan igyekezett mérséklőén hatni a kisantantállamok (különösen Jugoszlávia) ellenvetéseire. 43 Az 1924. évi magyar államkölcsön. 77-78. Ez utóbbi feltétel alkalmas volt arra, hogy biztosítsa a kisantant folyton hangoztatott kívánságát, hogy részt vegyen az ellenőrzésben, de csak abban az esetben, ha a kölcsön folyósításában is részt vesznek. Mivel feltételezhető volt, hogy az utódállamok nem fognak tolongani a hitel jegyzésében, ez a kitétel gyakorlatilag biztosította Anglia vezető szerepét a kölcsön ellenőrzését végző bizottságban.
