Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Akiket a fürdőn ért a forradalom. A balatonfüredi fürdő 1848-49-ben 1231
1242 KATONA CSABA Pápai fürdővendégek Füreden Ha megvizsgáljuk az egyik legnagyobb füredi szálló, a vendégek tekintélyes részének kosztot és kvártélyt nyújtó Horváth-ház7 0 fennmaradt számadásait, és ezeken belül a házban megszállt vendégek névsorát az 1848., 1849., 1850. és 1851. évből, akkor világosan kiderül, hogy ezekben az években egyáltalán nem fedezhető fel lényeges eltérés a megszállt vendégek társadalmi státusában, eltolódás a különféle rétegeket képviselők arányában, sőt törzsvendégek is szép számmal előfordultak. Hogy konkrét példákkal is igazolhassuk ezt az állítást, az alábbiakban először a Füredhez a korabeli viszonyok között közel fekvő Pápa városának lakosait7 1 vesszük közelebbi vizsgálat alá a kutatott években. Közülük pl. az 1846-ban is Füreden nyaraló Spitzer Jakab kereskedőt 1848-ban is ott találjuk a Horváth-ház vendégei között.72 Szauer József kereskedő 1844 után 1849-ben is felbukkant Füreden,7 3 majd 1851-ben ismét.7 4 Krausz Regina kereskedőné pedig 1850-ben szállt meg a Horváth-házban, majd 1863-ban is élvezte Füred vendégszeretetét.7 5 A rendkívüli események hozadéka sokkal inkább abban érhető tetten, hogy az 1849. évi idényben meglehetősen sok az 1-2 éjszakára érkező — nyilván átutazó — vendég. Mint láthattuk, Füreden igazán komoly zűrzavart csak 1849 augusztus elejétől lehetett tapasztalni, amikor Noszlopy Gáspár és csapatai megérkeztek Somogyból, majd távozásukat követően a császári csapatok vették át az uralmat.E-gyértelműen bizonyítják ezt más pápai törzsvendégek példái is. Kedvelte a fürdőt az 1848-49 után egyértelműen aulikusnak mutatkozó Pápay Miklós, aki 1849 végén mint a megyehatóság pápai járásának császári királyi főbírája működött,76 és aki ugyan választott tagja volt a Pápai Kaszinónak, 1851-ben mégis kötelességszerűen kötötte engedélyhez a Kaszinó további működését,7 7 vagy Gyalókay Ferenc, akit 1849-ben helyezett a hatalom Pápa nyakára aljegyzőnek,7 8 de 1851. június 28-án betegségére hivatkozva leköszönt posztjáról.7 9 De füredi törzsvendég volt Pápáról budafalvi Vermes Illés uradalmi ügyész is, akit 1848-ban a város követévé választott az első népképviseleti országgyűlésbe,8 0 és aki e tisztének becsülettel eleget is tett, egészen a kormány 1848 végi 70 A ház történetére nézve részletesen: Feiszt György: Adalékok a balatonfüredi Horváth-ház történetéhez. Műemlékvédelem, 21. (1977) 3. sz. 178-181. 71 Részletesen 1.: Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek" Adatok a reform- és dualizmuskori pápai polgárság mentalitásához. Lapok Pápa történetéből, 4-5. sz. Panniculus ser. C. no. 149-150. 333-374. 72 VaML XIII. 18/25. No. 226. A Horváth-ház 1849. évi számadása. (= No. 226) 73 VaML XIII. 18/25. No. 139. 74 VaML XIII. 18/25. No. 372. A Horváth-ház 1851. évi számadása (= No. 372.) 75 VaML XIII. 18/25. No. 273. A Horváth-ház 1850. évi számadása (= No. 273.) 76 Somfai Balázs: Pápa mezőváros igazgatása 1848/49 után. Vázlat a múlt századbeli ötvenes évekről. Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Főszerk.: Kubinyi András. Pápa, 1994. 352. és Források Pápa város 1848/49. évi történetéből. Szerk. Hudi József. 270. 77 DREL Kézirattár. О 794. Miscellanea. No. 519. Pápay Miklós járási szolgabíró engedélyhez köti a Pápai Kaszinó működését. Pápa, 1851. július 16. 78 Somfai В.: i. m. 352. 79 Somfai В.: i. m. 356. 80 Hermann István: Plosszer Ferenc káplán feljegyzései a pápai Szent István Római Katolikus Plébánia história domusában. Pápa, 1998. 40. Plosszer mint Nagyganna plébánosa, maga is nyaralt
