Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Akiket a fürdőn ért a forradalom. A balatonfüredi fürdő 1848-49-ben 1231
A BALATONFÜREDI FÜRDŐ 1848-49-BEN 1235 Csány László kormánybiztos 1848. szeptember 17-én Keszthelyről válaszolt Varga Lajos, a tapolcai járás szolgabírája augusztus 1-én kelt levelére (amelyet a szolgabíró történetesen épp Füreden datált1 7 ). Ebben egyebek mellett arról is szó esett, hogy „Füredrül Veszprémben viendő töltvények szállítására mintegy 30 szekér megrendeltessen."1 8 Cs'ány egy nappal később István főherceg nádornak ugyancsak Keszthelyről az alábbiakat írta: „a töltények is Füredre szállíttattak."1 9 Szintén Füred érintettségét mutatja Csány 1848. szeptember 19-én Tapolcán kelt utasítása az 5. (Radetzky) huszárezred tartaléktelepének parancsnokához: „Rendeletem vételével Ön az ezred egész rendelkezése alatti telepével Győrre menend — útirende Füredről, ha Füreden találja rendeletem, a legközelebbi út, melyet Ön határozand meg;"2 0 Csány egy másik, ugyanazon a napon, de már Nagyvázsonyban keltezett, gróf Batthyány Lajos miniszterelnökhöz írt levele pedig arról ad hírt, hogy István nádor Tapolcáról Füreden át Veszprémbe ment.2 1 Az is bizonyos, hogy október 13-án Perczel Mór hadteste tartózkodott Füreden, majd másnap e csapatok Keszthelyre távoztak a hadi célokra használt Kisfaludy gőzös fedélzetén.2 2 A fürdő tehát ez év őszén stabilan a magyar honvédcsapatok fősége alatt állott, adott helyzetben pedig a katonák jelenléte nem a bizonytalanság, hanem a biztonság érzetét fokozta. 1849 januárjában — igaz, ekkor fürdővendégek a legkevésbé sem jártak arra — Mednyánszky Sándor Győrött toborzott szabadcsapata vonult át Füreden, hogy aztán Tihanyból átkeljen Somogyba, majd onnan Pécsre vonuljon.2 3 1849 nyaráról egy levélrészlet arról tanúskodik, hogy számosan afféle mentsvárnak tekintették a fürdőhelyet. A néhány sor arról is árulkodik, hogy a vendégek létszáma magas. Pusztaszentmihályról Chernel Ignác az alábbiakról számolt be rokonának, Chernel Eleknek Körmendre írt, július 28-án datált levelében: „Muló héten a gőzösen Füreden voltam, nincs ott a régi vígság az elég számos vendégek köztt, mindenki csak a sok hírekkel és újságokkal vesződik. Találkoztam sok ismerőssel, és a vassiakkal2 4 is."2 5 Mátray Gábor naplójának egy részlete is tudósít röviden — ha áttételesen is — füredi eseményekről. Ekkor már kevésbé volt nyugodt a Füreden magukat meghúzó fürdővendégek élete Mátray augusztus 15-én kelt bejegyzése szerint: „Bizonyos Metzger báró26 Budán beszélé, hogy a legközelebbi hetekben Füreden 17 Csány László kormánybiztos iratai 1848^19. I. köt. S. а. г.: Hermann Róbert. Zalaegerszeg, 1998. 145. 18 Csány László, i. m. 302. 19 Csány László, i. m. 303. 20 Csány László, i. m. 310. 21 Csány László, i. m. 311. 22 Veress D. Csaba: Szabadságharc a Balatonon. Üj Balatoni Futár, 1992. 32. sz. 21. 23 Cserny M.: i. m. 139. 24 A Vas megyei fürdővendégek füredi jelenlétére nézve L: Katona Csaba: Vas vármegyei fürdővendégek Balatonfüreden, 1840-1918. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 27. (2000). 4. sz. 50-66. 25 Vas Megyei Levéltár (VaML) XIII. 4/10. Chernel család levéltára. Chernel Ignác levele Chernel Elekhez. Pusztaszentmihály, 1849. július 28. A forrást Bajzik Zsolt, a Vas Megyei Levéltár levéltárosa bocsátotta rendelkezésemre, szívességét ezúton is köszönöm. 26 Báró Metzger Károly, aki öt napot töltött a fürdőhelyen a Horváth-házban. VaML XIII. 18/25. Szentgyörgyi Horváth család iratai. (= XIII. 18/25.) No. 139. A Horváth-ház 1849. évi számadása (= No. 139)
