Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Akiket a fürdőn ért a forradalom. A balatonfüredi fürdő 1848-49-ben 1231
A BALATONFÜREDI FÜRDŐ 1848-49-BEN 1233 Füred 1848-49-ben Több, mint szembeszökő az 1848-49. évi magas létszám. A logika azt diktálná, hogy a forradalom és szabadságharc fegyveres harcokkal is terhelt két éve során egy békés fürdőhely látogatottsága visszaesik. Ám az elbeszélő források részben — de csak részben! — ellentmondanak ennek. Az nem kétséges, hogy Füredet is érintették a forradalom történései. A korabeli lapok azonban többnyire 1848-ban is olyan híreket adtak Füredről, amilyenek a korábbi években megszokottá váltak. így pl. májusban az Ungar még az idénykezdetet hirdette: „Az előkelő világ idén Balaton-Füreden tölti a nyarat. [•••] A fürdőigazgatóság már meg is tette az első előkészületeket, s a fürdőidényre Farkas Jancsi bandáját szerződtette Párisból."8 Júniusban azonban már a következőket olvashatták az érdeklődők a Spiegel hasábjain: „Balaton-Füreden — mint onnan írják — az idén mindenütt nagy az elhagyatottság. Alig látni egy-két fürdővendéget, s ha valaki odajön, látva ezt a nagy egyhangúságot, másnap kétségkívül hazautazik."9 Júliusban újabb híradás érkezett a fürdőélet pangásáról: „Balaton-Füredről írják, hogy ott az idén elmarad a szokásos Anna-báli mulatság, mert eddig mindössze csupán két vendég nyaral ott, egy papgazdasszony és egy somogyi öreg földbirtokos. Ezeknek pedig — úja a Ffiinfkirchner] Zfeitungl — aligha volna kedvük tánczolni."1 0 E hírek a fürdő elhagyatott voltát látszanak igazolni. Ugyanakkor azonban a mezőföldi kisnemesi családból származó — sa Balatont olyannyira szerető — Eötvös Károly tanúbizonysága szerint 1848 szeptemberében is volt még mozgolódás a fürdőn. A forradalom idején még gyermek író leírása szerint édesapja, hogy biztonságban tudja családját, Füredre küldte Mezőszentgyörgyről feleségét és kisebb fiait: „Alkonyat felé kocsira rakta anyámat Laczi öcsémmel, a ki akkor négy éves volt s elküldte Balaton-Füredre, a Balaton éjszaki palijára, ottani kis birtokunkra. Ott nem járt ellenség. De Lepsény felé a rendes úton még se merte küldeni, mert arra ellenséges csapatok portyáztak, hanem a kocsi a fehérvári országútra vezető mellékuton ment s a szőlők mellett dülőutakon. Füle felé kerülve csak reggel felé ért Veszprémbe, s onnan azután Balaton-Füredre."11 E szerint tehát a jeles fürdőhelyen — legalábbis kora ősszel — viszonylagos nyugalom honolt abban az időben, amikor a Balaton déli partja, a tavat délről, dél-keletről övező Mezőföld, tágabban érintve: Veszprém vár-megye dél-nyugati része, valamint Fejér vármegye fenyegetve volt Josip Jellaéic horvát bán' támadó hadaitól. Hogy a későbbi író édesapja, Eötvös Lajos helyes döntést hozott családja érdekében, rövidesen igazolódott. A családfő szeptember 27-én meg akarta látogatni Füredre küldött szeretteit, de Lepsényen átutazva ellenséges csapatok közeli mozgolódásáról értesült, ami legalábbis elgondolkodtatta őt: „Apám nem akart letenni füredi útjáról. Balatonfő-Kajár jó négy vagy öt kilométer Lepsényhez. Rendes hajtással husz percznyi távolság. Husz perez alatt sokat lehet gondolkodni. Apám is gondolkodott, vájjon jól cselekszik-e most, ha Balaton-Füredre megy, a 8 A magyar szabadságharc története napi krónikákban. Egybeszedte: Kéry Gyula. Bp., 1899. 295. 9 A magyar szabadságharc, i. m. 376. 10 A magyar szabadságharc, i. m. 418. 11 Eötvös Károly: A nagy év. Bp., 1908. 22.
