Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
1216 ERDŐD Y GÁBOR rország háborúja a végéhez közeledik, a császári seregek mindenhol győzedelmeskednek, és máris a főváros elfoglalása előtt állnak, amely ellenállás nélkül fogja megadni magát, akárcsak Győr erődje tette azt korábban.11 7 Ugyancsak a magyar ellenállás összeomlásáról tájékoztat a L'Émancipation. Január 12-én „Nouvelles de la guerre de Hongrie" című, az első oldalon megjelenő rovatának118 szerzője a Pesten kiteljesedő felbomlás jeleneteivel búcsúztatja az óévet. Értesülései szerint az országgyűlésen Deák Ferenc nagy sikerű felszólalásában bírálta Kossuth politikáját, a radikális politikust támogató körökben pedig nagy megdöbbenés és rémület uralkodott el, mivel a kudarcok hatására sokan rádöbbentek, hogy vagyonukat és életüket kockáztatták, amikor felsorakoztak a háború mögött. A brüsszeli lap a magyar kérdést olymértékben eldöntöttnek tekinti, hogy az elkövetkező hetekben nem is tartja érdemesnek, hogy foglalkozzon vele. Hasonlóképpen hiányoznak a magyarvonatkozású írások a Journal des Flandres oldalairól. Elvétve felbukkanó esetleges közleményei nem szolgálnak alapul a hiteles tájékoztatáshoz. Feltűnő, hogy nem szerepelnek magyar vonatkozású hírek a L'Importial hasábjain sem. Az ismertetett reagálások — valamint azok hiánya — egyértelműen igazolták tehát Kossuthék azon aggodalmának megalapozottságát, hogy a magyarok katonai kudarcait világgá kürtölő Habsburg propaganda hatására az európai közvélemény rövid időn belül le fogja írni Magyarországot az életképes nemzetek sorából, és legfeljebb negatív érdeklődésük részeként fognak megemlékeznek róla. Az 1849 elején kibontakozó európai változásokat vizsgálva a liberális katolikus lapok elsősorban Itáliára fordították figyelmüket. A Journal de Bruxelles a jelenkor egyszerre legérdekesebb, és legfájdalmasabb jelenetei közé sorolja a Rómában történteket. Szomorúan veszi tudomásul, hogy bár királyi karriert még sosem kísért akkora csodálat és annyi elismerés, mégis ezzel egy időben sosem fizettek meg fejedelmet annyi hitványsággal és hálátlansággal jótéteményeiért, mint ahogy az IX. Pius esetében történt. Ezért is idézhetné szerinte joggal az egyházfő Krisztusnak a kálvárián elhangzott szavait: „népem, népem, mit tettem ellenetek?"119 A brüsszeli lap január 15-én arról tájékoztat,12 0 hogy Észak-Itáliában ismét egyre intenzívebben mutatkoznak a politikai eijedés jelei. Fájlalja, hogy amikor a pápát erőszakkal elűzték Rómából a turini kormány nem találta az esetet eléggé súlyosnak ahhoz, hogy elhatárolódjon a forradalmi párt győzelmét nyíltan ünneplőktől. Nem tartaná szerencsésnek, amennyiben a minisztérium hosszá távon is a radikálisok hatása alá kerülne. Bizonyosnak tűnik ugyanis számára, hogy Ausztria hamarosan visszaszerzi valamennyi földjét, melyet az úgynevezett liberalizmus nevében, a demagógok által kirobbantott lázadás eredményeként korábban elveszített és különösen reméli, hogy Gioberti kormányfő idejében fel fogja ismerni, majd korrigálni saját elkövetett hibáit. A L'Émancipation január 13-án a német térségben kiteljesedő konfliktus összetevőit boncolgatja. Megítélése szerint Poroszország, Ausztria és a tervezett egységállam alkotmánya körül kristályosodik ki az a háromdimenziós politikai 117 „Revue politique" JB 1849. jan. 9. 8. sz. 1. 118 LÉ 1849. jan. 12. 12. sz. 1. 119 „Revue politique" JB 1849. jan. 5. 4. sz. 1. 120 „Revue politique" JB 1849. jan. 15. 14. sz. 1.
