Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
1214 ERDŐD Y GÁBOR galmazások hatása alatt fogja a Nemzetgyűlés küszöbét átlépni? Magát az alkotmánynak hűségesen alárendelve fog-e működni, avagy annak győzedelmes ellenségeként? Hogyan fog megfelelni a közvélemény elvárásainak? Képes lesz-e a francia társadalmat restaurálni? — fogalmazza meg kérdésekbe bújtatott kétségeit, miközben eltúlzott bizakodás nélkül, de őszintén kívánja, hogy az „unokaöcs" misszióját teljesítve végül valóban a gondviselés emberének bizonyuljon.11 0 Ismeretes, hogy a körültekintő katonai előkészületek lezárulását követően a Habsburg uralkodó kiadta a végső parancsot az alkotmányos magyar nemzeti önrendelkezés felszámolására. December 23-án a L'Importial „Hongrie" című alrovatában jelenti be, hogy a támadás minden irányból megkezdődött.111 Másnap a hír fontosságának megfelelő nyomatékkal jelzi, hogy a magyar országgyűlés visszautasította az uralkodócsere elfogadását.11 2 Ugyancsak 23-án közli a L'E-mancipítion, hogy a háború Magyarországon komolyan megkezdődött és a sajnálkozás legkisebb jele nélkül teszi hozzá, hogy az egyáltalán nincsen messze a végétől.11 3 December 24-én „Revue politique" című rovatában a Journal de Bruxelles arról tudósít, hogy a Magyarország elleni támadás a nagy késedelem ellenére megindult.114 A háború gyorsan bontakozik ki, mivel a „fantasztikus" osztrák hadsereg ellenállás nélkül nyomul előre és ellenségei sokkal kevésbé bizonyulnak rettenetesnek, mint amilyennek távolról látszottak. Rosszallását nem titkolva arról számol be a későbbiekben arról, hogy a magyar országgyűlés tiltakozott a december 2-án Olműtzben hozott döntések ellen.11 5 A magyar törvényeket ignorálva bírálja a felelős magyar politikusokat, amiért megtagadták Ferenc József uralkodójuknak történő elismerését „azzal az ürüggyel", hogy a trónra lépés előtt nem esküdött fel a magyar alkotmányra, s ezzel egy időben valamennyi polgári, egyházi és katonai autoritásnak megtiltották, hogy engedelmeskedjenek az új fejedelemnek. Miután a nyílt lázadást megalapozta, a diéta a legalitásra hivatkozik: „Ez eléggé mulatságos jelenet" — fejti ki tudatlanságát élcelődéssel fokozó érvelésében, majd megelégedéssel konstatálja, hogy miközben a parlament „terméketlen" tiltakozását megfogalmazta, a császári csapatok minden komolyabb ellenállás nélkül nyomulnak előre azokon a területeken, ahol a magyarok mindeddig szabadon gyakorolhatták „brutális terrorizmusukat"." 1848 eseményeit a brüsszeli lap 1849. január elsejei számának vezércikkében értékeli.11 6 Az elemző áttekintés a „csodákban gazdag év legrendkívülibb" eseményének a bécsi forradalmat, Metternich és a benne megszemélyesített mozdulatlan rendszer bukását nevezi. A kancellár visszalépését kikényszerítő viharok azonban szerinte sajnálatos eseményeket is előidéztek: Csehország, Magyarország és Lombardia szinte egy időben mozdult meg, s miközben a magyar nemzetgyűlés részeiben tette tönkre a királyságot, a monarchia is szétesett. A birodalom védel-110 JB 1848. dec. 15. 343. sz. 1. 111 „Nouvelles d'Allemagne" LI 1848. dec. 23. 302. sz. 3. 112 „Nouvelles d'Allemagne" LI 1848. dec. 24. 303. sz. 3. 113 „Resümee politique" LÉ 1848. dec. 23. 358. sz. 1. 114 „Revue politique" JB 1848. dec. 24. 352. sz. 1. 115 „Revue politique" JB 1848. dec. 26-27. 354-355. sz. 1. 116 JB 1849. jan. 1. 1. sz. 1.
