Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
BELGIUMI KATOLIKUS LAPOK MAGYARORSZÁGRÓL 1848-49-BEN 1209 pasztalt eltérések a korábbinál markánsabban kirajzolódtak. A Journal de Bruxelles első reagálásaiban a Habsburg birodalom feltartóztathatatlannak ítélt felbomlása felett kesergett, s a bajokért azt a feltételezett nemzetközi radikális öszszeesküvést tette felelőssé, amelynek szerinte a horvátokat kegyetlenül elnyomó, s a diktátor Kossuth által irányított magyarok játszanak főszerepet. Meggyőződéssel hirdette, hogy a birodalmi fővárosban kirobbant zavargásokat a magyarok tudatosan provokálták ki, a monarchia fennmaradása azonban saját népeinek és egész Európának is érdeke, mivel küldetése nem kevesebb, mint a kontinentális egyensúly fenntartása, s az érintett népek békés együttéléséhez szükséges keretek biztosítása. Az ugyancsak brüsszeli L'Émancipation osztozott az Ausztria reménytelen sorsáról alkotott pesszimista véleményben, a munkatársai által demokratikusnak nevezett forradalmat ugyanakkor egyáltalán nem ítélte el. Kritikusan emlékezett meg azonban a magyarok szerepéről. Uralkodójukkal szemben folytatott háborújukat felkelésnek minősítette, s mozgalmuknak arisztokratikus tartalmat tulajdonítva Kossuthot a magyar arisztokrácia kiváltságainak és érdekeinek legfőbb védelmezőjeként mutatta be. Az európai fejlődés zavarait helyesen érzékelő genti Journal des Flandres ugyancsak elhatárolta magát az Ausztria léte ellen indított radikális támadástól, bírálta a demagógok polgárháborút provokáló működését, a magyarokkal szemben folytatott negatív kampánytól azonban továbbra is tartózkodott. A L'Importai de Bruges elemzéseit objektivitásra törekvés, racionális és tárgyilagos megközelítés jellemezte, melyekben leplezetlen rokonszenv nyilvánult meg a német demokraták, a magyarok és a lengyelek irányában, a többek által a nemzetéért hősiesen harcoló hazafinak ábrázolt Jellacicot pedig a Habsburg reakció eszközeként mutatta be. Eredeti álláspontjához ragaszkodva ismételten hangsúlyozta, hogy a horvátoknak az áprilisban uralkodója által szentesített alkotmányát védelmező magyar kormány elleni lázadása valójában a német nemzeti-demokratikus erők elnyomására irányuló titkos összeesküvés részét képezi, s a háborút maga a kamarilla provokálta ki az abszolutizmus helyreállítására. Több liberális lap magatartását is bírálva, a törvényesség kritériumait érvelésében következetesen érvényesítve és annak betartását másoktól szigorúan számon kérve, a lázadás bűnének megtestesítőit a legalitás talaján álló magyarokkal és a birodalmi országgyűléssel szemben egyértelműen az udvarban és Jellacicban, azok alkotmánysértő ellenforradalmi együttműködésében jelölte meg. Stílusa mentes maradt ugyanakkor mindenféle erőltetett és túlfeszített optimizmusba menekülő, emocionális frázisokat puffogtató lelkesedéstől. 5. A Habsburg ellenforradalmi offenzíva megindulása A bécsi felkelés felszámolásáról a L'Importial de Bruges november 4-én tájékoztatja olvasóit.96 A forradalom leverését nagyon sajnálatosnak, a bukásból Németország jövőjére származó következményeket pedig kiszámíthatatlannak nevezi. Mindeközben határozottan figyelmeztet arra is, hogy a megtorlás nem old meg semmit! Sőt, a monarchia veszélyeztetettsége folyamatosan tovább fog növe-96 „Bruges" LI 1848. nov. 4. 260. sz. 1.
