Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
1202 ERDŐD Y GÁBOR mány- és törvénysértő tartalmának kimutatására. Ehelyett beéri annak — az önvédelmi háború lényegéből mit sem sejtő — tendenciózus hangsúlyozásával, hogy a császári küldött megölésével, az Ausztriával szembeni nyílt szakítás útjára lépő magyarok forradalmi eszközcikkel szervezik ellenállásukat.7 8 A L'Importial de Bruges október 6-án megjelenő vezércikke79 Magyarország számos körzetében az anarchia és a fosztogatás terjedéséről tájékoztat. Nem kételkedik abban, hogy Lamberg gróf István főherceg nádor menekülését kiprovokáló meggyilkolása a legveszélyesebb következményeket vonhatja maga után elkerülhetetlenül. Napról napra egyre komolyabban érzékeli és tolmácsolja annak veszélyét, hogy hamarosan egész Európa lángba borul. Másnapi visszatekintésében Lamberg gyilkosait a többi belga laphoz hasonlóan „kannibáloknak" nevezi. Az idézett közlés is jól példázza, mily megrázó hatást gyakorolt a nyugati közvéleményre a véres pesti esemény híre, és mennyire kedvezőtlenül befolyásolta hazánk megítélését: alaposan megerősítve az ellene agitálok pozícióját, és sokban elbizonytalanítva a vele rokonszenvezőket. A Magyarországgal kapcsolatos hangulat negatív változását példásan érzékelteti a L'Émancipation október 7-én megjelent közleménye, amely „Correspondance particulière" című rovata bécsi levelezőjének jelentését felhasználva arra a következtetésre jut, hogy Csehország és Magyarország liberalizmusa a legszebb nyilatkozatok ellenére nem jelentett mást a gyakorlatban, mint az arisztokrácia privilégiumainak átmentésére, sőt megerősítésére irányuló kísérlet leplezését.80 Részletes elemzést közöl a magyar belpolitika alakulásáról október 7-én a Journal des Flandres is.81 „Allemagne" rovatában szintén beszámol a császári biztos, Lamberg meggyilkolásáról, s a tetteseket ugyancsak kannibálokként megbélyegezve a történteket az anarchia kiszélesedésének minősíti. Példamutató korrektséggel hívja fel olvasói figyelmét azonban arra is, hogy a magyar parlament azért nem fogadta el az uralkodói manifesztumot, mert azt egyetlen miniszter sem ellenjegyezte. Minden értékelés nélkül jelzi továbbá azt is, hogy miközben a horvátok immár Székesfehérvárig üldözték a hátráló magyar csapatokat Kossuth egy hattagú „ideiglenes forradalmi kormány" vezetője lett. Október 10-én viszont már a hadiszerencse megváltozásáról: a magyarok Jellacic felett aratott győzelméről értesít.82 „Correspondance particulière" című rovata párizsi diplomáciai forrásokra hivatkozva erősíti meg Magyarország republikánus alapon történő teljes függetlenségének kikiáltását. Úgy véli ugyanakkor, hogy Szent-Pétervár késznek mutatkozik a fegyveres beavatkozásra annak megakadályozása céljából, nehogy a magyar példa jelként szolgáljon és hasson Lengyelország, és valamennyi szláv nép felszabadítására. Felhívja a figyelmet arra is, hogy időközben Jellacicot elhagyták katonái, mert benne a német reakció eszközét és legkevésbé a szláv érdekek képviselőjét ismerték meg.83 78 „Revue politique" JB 1848. okt. 11. 279. sz. 1. 79 „Bruges" LI 1848. okt. 6. 236. sz. 1., „Nouvelles d'Allemagne" / „Hongrie" LI 1848. okt. 7. 237. sz. 3. 80 LÉ 1848. okt. 7. 281. sz. 2. 81 „Allemagne" JF1 1848. okt. 7. 281. sz. 2. 82 „Résumée des nouvelles d'Allemagne" JF1 1848. okt. 10. 284. sz. 3. 83 JF1 1848. okt. 14. 288. sz. 1.
