Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
1198 ERDŐD Y GÁBOR lése nem Horvát- és Magyarország szétválasztására, hanem a Magyarországot Ausztria függőségéből felszabadító márciusi vívmányok hatályon kívül helyezésére irányul. A magyar valóságot pontosan ábrázoló rendkívüli jelentőségű megközelítésében a konfliktus lényegét abban határozza meg, hogy a horvátok a Habsburg hatalom érdekében és nem saját politikai függetlenségükért lépnek fel fegyveresen a magyar törvényekkel szemben.6 4 A nyugat-flandriai katolikus orgánum szeptember 15-én megjelent „Situation politique" című vezércikke65 Franciaország, Poroszország, valamint Itália szerte az anarchia és a despotizmus küzdelmének kifejlődését érzékelteti. A vázolt európai összefüggésrendszerben helyezve el a Habsburg birodalmat sajnálattal tapasztalja, hogy Bécsben a demokrácia hívei kisebbségbe szorulnak. Elég erősnek tartja azonban őket ahhoz, hogy ne adják fel harc nélkül pozícióikat, amennyiben a reakció leveszi álarcát, mely utóbbi fordulat bekövetkezésében egyáltalán nem kételkedik. Valószínűnek tekinti ugyanakkor, hogy utóbbi folyamatot a horvátok magyarok feletti győzelme egyébként is fel fogja gyorsítani. Ugyanebben a számban jelenik meg az a beszámoló,6 6 amely tudtul adja, hogy az uralkodó nem volt hajlandó fogadni az ellentétek békés megoldására utolsó kompromisszumos megoldást kereső magyar küldöttséget. Az összefüggéseket korrektül érzékeltetve jelzi, hogy a megalázó és félreérthetetlen fejlemények hatására a magyarok közötti agitáció felerősödött. Tudatja továbbá,6 7 hogy a pesti magyai' országgyűlés permanensnek és szuverénnek nyilvánította magát, ám fontosnak tartja nyomban hozzátenni, hogy mindeközben Pesten nyugalom van, a legkisebb felfordulás sem tapasztalható, mindenki a felfegyverzéssel, a toborzással van elfoglalva. Feltűnő a L'Importial pontossága és tárgyilagossága, az általa készített magyar vonatkozású tájékoztatás folyamatossága. Felbecsülhetetlen ugyanakkor magyar szempontból annak a jelentősége, hogy miközben nyíltan megvallja a bécsi demokraták iránti rokonszenvét, az olvasó számára félreérthetetlenné teszi: a magyarok törvényekben lefektetett szabadsága eltörlésére horvát-Habsburg ellenforradalmi összeesküvés bontakozik ki, mellyel szemben a magyarok háborúja egyértelműen az alkotmányosság bázisán szerveződik. A válság végletes kiéleződésének okait és folyamatát értelmezve a Journal de Bruxelles szeptember 13-án azt emeli ki, hogy a magyar párt türelmetlenül sürgeti Ausztria intervencióját a konfliktus lezárása érdekében. Úgy tudja: nem kevesebb a tét, mint Magyarország Ausztriától történő esetleges végleges elválása, amennyiben utóbbi habozna Horvátországot rávenni a békére.68 További értékelése szerint Magyarország, , jobban mondva a mindeddig kormányon lévő magyar párt" szinte teljesen reménytelen helyzetbe került: a bán seregei élén Pest felé nyomul, s az országban nagy számban élő szlávok egyáltalán nem mutatnak hajlandóságot a magyar ellenállás támogatására. A válság elmélyüléséért (a nemzet-64 „Nouvelles d'Allemagne" LI 1848. szept. 6. 210. sz. 3. 65 LI 1848. szept. 15. 218. sz. 1. 66 „Nouvelles d'Allemagne" LI 1848. szept. 15. 218. sz. 3. 67 „Nouvelles d'Allemagne" / „Hongrie" LI 1848. szept. 19. 221. sz. 3. 68 „Revue politique" JB 1848. szept. 13. 252. sz. 1.
