Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
BELGIUMI KATOLIKUS LAPOK MAGYARORSZÁGRÓL 1848-49-BEN 1193 nyek nyomán Pest lakossága körében keletkezett feszültséget fokozó mozzanatként utal annak a rendeletnek a kihirdetésére, amely katonai kordon felállítását írta elő a szerb határon, miközben a hangulatot az orosz fenyegetésről érkező hírek tovább rontották.4 0 A bécsi politikai klíma alakulását befolyásoló tényezők közül az Itáliából, valamint a Csehország függetlensége kikiáltására irányuló cseh német együttműködésről érkező híreket emeli ki. Különösen lesújtónak nevezi továbbá azt a Horvátországból érkező információt, amely szerint Zágráb főterén elégették a magyar kormány és az alkirály képmását, s a botrányos jelenettel egy időben további kicsapongásokra is sor került a városban.41 Ugyancsak a magyarországi belpolitikai helyzet radikalizálódásáról számol be a brüsszeli progresszív liberális-katolikus lap egy héttel később, „Troubles en Hongrie" című cikkében.42 A Lederer tábornok által provokált budai véres események leírása során egyértelműen forradalmi tendenciák felbukkanását érzékelteti, ábrázolása hangneme mégis kiegyensúlyozott, és mentes marad a szenvedélyes elhatárolódástól, a hisztériakeltéstől. Kifejezetten „aggasztó"-nak nevezte ugyanakkor Ausztria szempontjából a bécsi helyzet alakulását a Journal de Bruxelles május 22-i számának „Revue politique" című, a birodalmi főváros eseményeiről rövid összegzést tartalmazó rovata, amely arról tájékoztatott, hogy az osztrák kormány minden nap veszít erejéből, és gyakorlatilag a radikális párt határozza meg immár a változások irányát. A helyzet súlyosbodásáról számolt be ezzel egy időben Magyarországon is, ahol értesülései szerint a radikális párt szintén a győzelem kapujában áll. A szociális ellentmondások iránt különleges érzékenységet mutatva, ám annak konkrét dimenzióit némileg el is túlozva különösen veszélyesnek tartja a parasztság tulajdon elleni erőszakos fellépésére irányuló előkészületeinek jelentős mértékű kiterjedését és felgyorsulását. A minden irányból jelentkező válságjelek ismeretében pedig felettébb kérdésesnek nevezi, képes lesz-e a birodalom kilábalni a kormánya által mindeddig kezelhetetlennek bizonyuló koníliktussorozatból, s a folyamat kiteljesedéseként egyértelműen a monarchia felbomlásának tendenciáit látja megerősödni.43 A Habsburg pozíciók gyengüléséről számolt be a vizsgált brüsszeli hírlap a csehországi fejlemények kapcsán is.4 4 A kibontakozó tendenciákból olvasva valószínűnek tartja, hogy a tartomány hamarosan Magyarország útjára lép, azaz külön főherceg fogja kormányozni és saját nemzeti parlamentre, felelős minisztériumra fog szert tenni. Megfigyelései alapján levont következtetéseit a június 11-én megjelent jóslat megfogalmazója a legtermészetesebb tényként rögzíti anélkül, hogy azzal kapcsolatosan bármilyen előjelű magánvéleményt tolmácsolna, esetleg sugallna. A későbbiekben4 5 pedig beszámol a német és a cseh lakosság közötti ellenszenv továbbmélyüléséről, a prágaiak felkeléséről és a „szerencsétlen város"ban zajló harcokról, illetve annak „lángba borulásáról". A szlávok és a németek közötti háború kirobbanásáról tájékoztat június 10-i számában a L'Émancipation, 40 „Dernières Nouvelles" LI 1848. máj. 27. 125. sz. 3. 41 „Nouvelles d'Allemagne" LI 1848. máj. 30. 127. sz. 3. 42 LÉ 1848. máj. 22. 143. sz. 4. 43 „Revue politique" JB 1848. máj. 22. 141. sz. 1. 44 „Revue politique" JB 1848. jún. 11. 160. sz. 1. 45 „Revue politique" JB 1848. jún. 20. 168. sz. 1., jún. 25. 171. sz. 1.
