Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
1188 ERDŐD Y GÁBOR Magyarországgal a Journal des Flandres először március 23-án foglalkozik érdemben.22 „Allemagne" rovatának pozsonyi levelezője arról számol be, hogy a bécsi forradalom híre nyugtalanságot keltett a városban, s az összesereglett tüntetők a szabad sajtót és az alkotmányt éltették, miközben a paraszti mozgalmak terjedése komoly félelmet kelt a mágnásokban. Áttekintést adva a magyar országgyűlési küldöttség birodalmi fővárosban tett látogatásáról, melynek során Kossuthék — a lap információi szerint — felelős kormányt, szabad alkotmányos intézményeket és belső önállóságot követeltek az uralkodótól, semmi kivetni valót nem talál az általa részletesen ismertetett törekvésekben. Két nappal később megerősíti a királyi audiencia tényét, melyen V Ferdinánd hozzájárulását adta a magyar nép valamennyi kívánságához.23 A genti orgánum úgy ítéli meg, hogy a pozitív magyarországi kibontakozást hasonló tartalmú és birodalmi érvényességű folyamatok kísérték, illetve mozdították elő. „Intérieur" című rovatában rámutat arra, hogy miközben a párizsi események Németország szerte lelkes fogadtatásra találtak, maga Ausztria, „a despotizmus szentélye" is csatlakozott a nagy mozgalomhoz. A fordulat rendkívüli történelmi jelentőségét érzékeltetve „hallatlan dolognak" nevezi, hogy a császár végül meghallgatta népe kívánságát: elfogadta Metternich kancellár, „valamennyi despota legabszolutisztikusabb potentátja" lemondását, és kihirdette a sajtószabadságot.24 A Journal de Bruxelles március 27-i számának „Dernières nouvelles" című rovata25 immár a pozsonyi utolsó rendi országgyűlés történelmi jelentőségű munkálataiba nyújt bepillantást. Nem tekinthető véletlennek, hogy miközben a franciaországi változásokat figyelemmel kísérve a munka megszervezése kísérletéről számol be folyamatosan, s azt a gazdasági liberalizmus álláspontjára helyezkedve a szabad verseny megsértéseként elutasítja, továbbá a belgiumi belpolitikai fejlődés részeként a pauperizmus problémájával behatóan foglalkozik, a magyarországi átalakulás folyamatából azt emeli ki, hogy mindkét ház elfogadta a jobbágyság teljes eltörlését. Megemlíti azt is, hogy a kormány az érintett lakosság tájékoztatására megbízottakat küldött ki az ország minden részébe, s e lépést azért is időszerűnek és helyesnek minősíti, mivel annak elmaradása esetén akár az egyre türelmetlenebb jobbágyok általános lázadásától lehetett immár tartani. Végül emlékeztet arra is, hogy a papság önként lemondott a határozat értelmében aműgy is elveszített dézsma kárpótlásáról. A rendszeresebbé váló tájékoztatás részeként, de még mindig a „Nouvelles d'Allemagne" címszó alatt a brüsszeli lap 31-én immár kész tényként jelenti be a magyar kormány megalakulását. A kabinet összetételét vizsgálva két mozzanat: herceg Esterházy Pál külügyminiszteri (szó szerint így nevezve!), és Kossuth Lajos pénzügyminiszteri megbízása kiemelését tartja indokoltnak.26 22 „Allemagne" JF1 1848. márc. 23. 83. sz. 3. 23 „Nouvelles de Vienne" JF1 1848. márc. 25. 85. sz. 3. 24 „Intérieur" JF1 1848. márc. 22. 82. sz. 1. 25 „Dernières nouvelles" JB 1848. márc. 27. 86. sz. 2. 26 JB 1848. márc. 31. 90. sz. 2.
