Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179

Erdődy Gábor BELGIUMI LIBERÁLIS KATOLIKUS HÍRLAPOK A MAGYARORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRÓL 1848-1849-BEN Az előzményekről1 A belgiumi politikai közvélemény talán legsajátosabb, s a nyugat-európai befolyásos társadalmi rétegek, illetve kormányzati körök politikáját jelentős mértékben alakító markáns vonulatát 1848-1849-ben a korábbi évtizedek fejlődésének eredményeként a liberális-katolikus csoportok képezték. A jelenség történelmi előzményei az 1815-ben lezajlott, s a belga nemzetet holland függőségbe kényszerítő szent-szövetségi rendezésig, annak részeként a Németalföldi Királyság megteremtéséig, egyetemes gyökerei pedig a francia forradalom időszakáig nyúlnak vissza. Ismereteink szerint a „démocratie chrétienne" kifejezést először Lyon püspöke, Lamourette használta 1791. november 21-én elmondott beszédében, tudatos politikai-filozófiai tartalmat a fogalom azonban csak az 1830-as években kapott. E rendkívül izgalmas, és kisugárzásában napjainkig meghatározó jelentőségű, a különböző nemzetek összmunkájából kiteljesedő nemzetközi folyamatban a belga egyházi és világi elit megkülönböztetett szerepet játszott. A bécsi határozatok alapján uralmi rendszerének belgiumi kiépítéséhez hozzá látó I. Vilmos egyik legelső intézkedése — a holland alapokmány bevezetése részeként — a sajtószabadság felszámolása volt. Az ellenvéleményeket rendkívüli szigorral elfojtó politika átmeneti rövid időre el tudta ugyan hallgattatni az elégedetlenkedők tiltakozását, a 20-as évek közepétől azonban felerősödtek az ellenzéki hangok. A fordulatot közvetlenül azok az 1825-ben kiadott uralkodói rendeletek idézték elő, amelyek támadást indítottak a belga katolikus egyház oktatási monopóliuma ellen, és kísérletet tettek szigorú állami fennhatóság kiépítésére, illetve a püspöki kar állami ellenőrzésének bevezetésére. A represszió védekezésre, aktivizálódásra ösztönözte a katolikus közvéleményt, és döntő lökést adott az idegen elnyomó hatalommal szembeni új típusú: liberális-katolikus-vallon összefogás formálódásához. 1 A bevezetés megírásához az alább felsorolt munkákat használtam fel. Aubert, Roger: Kirche und Staat in Belgien im 19. Jahrhundert. (In. Werner Conze: Beiträge zur deutschen und belgischen Verfasssungsgeschichte im 19. Jahrhundert. Stuttgart, 1967.), Dhondt, Jean: Histoire de la Belgique. Paris, 1968., Dumont, Georges: Histoires des belges. Bruxelles, 1956., Juste, Theodor: Histoire du Congrès National de Belgique, ou de la fondation de la monarchie belge. Bruxelles, 1850., Jiirgensen, Kurt: Der Einfluß des französischen Abbé Félicité Lammenais auf die Gründung des belgischen Königreichs (In. L'Eglise et l'Etat a l'époque contemporaine. Bruxelles, 1975.), Pierard, Louis: Histoire de la Belgique. Paris, 1948., Van Sint-Jan, Robert: Die politische Presse Belgiens (Zeitungswissenschaft, Berlin-Leipzig, 1929.), Wils, Lode: L'emploi des langues en matieres judiciaires et administrativ dans le royaume de Belgique (kéziratban),