Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kövér György: Középrend vagy középosztály(ok)? Társadalomteremtő fogalomalkotás Magyarországon a reformkortól az első világháborúig 1119
1144 KÖVÉR GYÖRGY ratói mondják, íiják. Következtetése azonban mégis roppantul kegyetlenül hangzott az érintettek számára: „Nem kell tehát egy társadalmi osztály sem, kizárólagosan. Egy nagy, új középosztályba olvadva, vagy legalább abban érintkezve, s az által összekötve, kell valamennyi." (Kiemelés az eredetiben.)86 Bármennyire ambivalens és megengedőleges is a fogalmazás („olvadva, vagy legalább abban érintkezve"), azt a következtetést nem érinti, hogy ebben a helyzetben a gentry elzárkózása a legsúlyosabb hiba lenne. Sőt, bizonyos értelemben a sorrendet is optimalizálja! „Először is össze kell olvadnia a földbirtok új elemeivel, azután, de minél előbb a polgársággal. így azután alkothat egy nagy, hatalmas középosztályt, mely magában foglalandja a nemzet zömét." Ráadásul a létesítendő középosztály ezen elemei már megjelentek a színen. „De az összeforrás nem történt meg. A transfúzió, mely már megkezdődött, megállt. A retrográd irány állította meg, mely az osztályérdekek és viszályok magvát hintette el. A gentiybe belekezdték beszélni, hogy mint ilyennek kell a modern társadalmi és gazdasági szellemmel szemben állást foglalnia. Az iparosokat arra figyelmeztették, hogy csak úgy boldogulhatnak, ha testületekbe elzárkóznak. Szóval a szétválást hirdették ép akkor, midőn nagy összeforrásnak kellett volna történnie. Ezért állt meg, sőt ment vissza a középosztály alakulásának örvendetes processzusa." (Kiemelés az eredetiben.)87 Beksics ezen a ponton a darvinismusra és Spencerre hivatkozik, amikor azt állítja: „rendesen a legjobb és legerősebb tulajdonságok dominálnak a keresztezés eredményében. A magyar gentiyben megvan a büszke férfiasság, point d'honneur; de hiányzik belőle a vállalkozási és gazdasági szellem, kiválólag pedig a munka szeretete. A polgárságban, s az új földesurak majd valamennyi elemében épp azon jeles tulajdonságok vannak meg, melyek a gentryből hiányoznak, de nagyrészt a gentiy valódi előnyei nélkül. A transfuzio tehát valamennyi elemnek csak hasznára fog válni. Az alakulandó új középosztály bizonyára közelebb fog állni a gentryhez, mert ez a fő alapelem, s mert ennek jelleme legerélyesebb; de az új tényezők tulajdonságai is érvényesülni fognak benne. Ekképp azután a gentry kap egy kis gazdasági szellemet, a polgárság kiemelkedik szük látköréből, a fényes parvenü pedig szerényebb és tartalmasabb lesz. A gentrytől tanul komoly, férfias módot, s nem fogja hivalkodva mutogatni ízléstelen fényű termeit, s nem borul le az arany oltára előtt. Tudni fogja, hogy van valami becsesebb a pénznél." (Kiemelések az eredetiben.)88 Nem tudjuk, mit gondolhatott Beksics, amikor javaslatát papírra vetette a gentry „vérkeveréséről" „transzfúziójáról", „keresztezéséről" (a vegyes házassági törvény elvetése után igyekezett inkább a tulajdonságok keveredését hangsúlyozni), azt azonban bizonyára sejtette, hogy megnyugtatásnak szánt gesztusa, miszerint a „transfuzio" után is a gentry lesz a fő alapelem az új középosztályban, aligha nyugtatott meg bárkit is. Hiszen az új osztályt alkotó minden alkotó elemtől (osztályoktól) illene megtudakolnia: egyáltalán vajon akarnak kereszteződni? Ráadásul önmagával is ellentmondásba keveredett, amikor a polgárságban és az új földesúrban egyaránt fellelni vélte a vállalkozó szellemet, miközben korábban e tekintetben a polgárságot inkább a gentiyvel rokonította. 86 Uo. 129. 87 Uo. 130. 88 Uo. 131.
