Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Hermann Róbert: Deák és Görgei 1081
DEÁK ÉS GÖRGEI 1091 kölködő várőrséggel a véggyőzelmében biztos hadvezér. Ez is ledicséri rútul amannak vitézségét, sőt megadja neki, hogy darabig még ellen is állhat; hanem azért mégiscsak ajánlja a feltétlen megadást, csúfolva emlegetvén a lőszertár üres voltát, az eleség fogytát, a felszabadító külerő nem létét."2 7 A kilátásokat alapvetően megváltoztatta az 1866. júniusában kitört poroszosztrák háború, s Ausztria katasztrofális veresége Königgrátznél július 3-án. Görgeiről is vad hírek terjedtek, pld. hogy átszökött Eszak-Itáliába Garibaldihoz.28 Ugyanakkor egy névtelen levélíró arra szólította fel, hogy a háború menetének megfordítása érdekében ajánlja fel katonai tehetségét - az osztrák kormánynak.29 Velence feladása és a garibaldistak ellen meghirdetett országos népfelkelés után maga Görgei is bizonytalan volt. „Hát szegény, 18 év óta annyira zaklatott hazánk sorsa? Megint annak kezébe kerüljön-e, akinek csak rontani van esze?" - írta Kossuthra utalva.30 Az uralkodó nem sietett újra összehívni az időközben elnapolt országgyűlést; a Ház csak november 19-én kezdte meg az üléseket. Az újabb, decemberi felirati vitát figyelve Görgei eleinte „álcsatának" vélte „a kevésbé indokoltnak látszó hosszú feleselést", de Deák december 6-i záróbeszédére „elvégre kinyíltak szemeim", s még inkább ez történt, amikor látta a megválasztott tizenöt tagú felirati bizottság névsorát. „Udvariatlanságnak, sőt, ildomtalanságnak ítélem a Tisza-párt [azaz a volt határozatiak] végképpeni kirekesztését" - írta öccsének, Istvánnak. „Azonban ők lássák, mint főzik a levest. Én részemről soha sem tudnék szemet hunyni azon körülményre, miszerint kevésbé tisztán jogi, mint inkább opportunitási [alkalomszerűségi] kérdés az imént győztes ügy [azaz a Deák-féle indítvány győzelme], mintegy (sehogy sem kiérdemlett) jóhiszemű előlegezés a hitelvesztett bécsi politikusoknak. Félő, hogy a kelleténél nagyobb majoritás [többség] majd csak ezeknek a máját meghizlalja, s ők majd elkezdik újra a március 3-kai pöffeszkedő nótát" (ti. az 1866. március 3-i, az 1848-as törvényeknek az alkotmányosság helyreállítása előtti módosítását követelő uralkodói leirat hangján tárgyalnak az országgyűléssel.)31 Görgei tehát —• először az 1860-as években — nem helyeselte a Deák-féle engedékenyebb, minden áron kiègyezésre törekvő politikát. Görgey István december 22-én levélben közölte a tábornokkal Ivánka Imre képviselőnek, Artűr egykori ezredtársának, 1848-as honvédezredesnek azt a kérését, hogy „vesse papírra nézeteit oly készítendő törvényjavaslathoz, mely a remélt kiegyezés sikerülése esetén az eddigi osztrák hadsereget az általános védelmi kötelezettség elve alapján, Magyarországgal közös hadsereggé alakítsa át."3 2 A 27 Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1866. ápr. 12. MTAK Kt. Tört. 4° 220/82. Kivonatosan közli Görgey István, 1918. 324. A válasz felirati javaslatot közli Kónyi Manó III. 626-638. és Deák Ágnes, 200Í. 375-385. 28 Görgey István, 1918. 332. 29 Ismeretlen - Görgei Artúr, h. és d. п. Г1866. július 3. után] Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, (továbbiakban OSZK Kt.) Levelestár. 30 Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1866. júl. 16-18. MTAK Kt. Tört. 4° 220/84. Kivonatosan közli Görgey István, 1918. 332-334. 31 Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1866. dec. 12. MTAK Kt. Tört. 4° 220/90. Kivonatosan közli Görgey István, 1918. 335-336. Az 1866. márc. 3-i uralkodói leiratot közli Kónyi Manó III. 608-613. 32 Görgey István levele nem ismert, tartalmát ő maga ismerteti. Görgey István, 1918. 336.
