Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Hermann Róbert: Deák és Görgei 1081
1088 HERMANN ROBERT emigráció „belső ellentmondásban" lévő kettős koalíciója csak akkor jöhetne létre, „ha a bécsi udvar a végletekig vonakodnak Magyarország törvényszerű igényeinek, valamint az Empire éppen nem méltánytalan kívánalmának teljesítésétől." Ám amint Ausztria véget vet eddigi politikájának, Magyarország „legott újra uralkodóháza pártjára fogna állni", a második császárság pedig Ausztriát támogatná Velence megtartása érdekében. „Ameddig Magyarország előtt szent az ő törvénye, - és ameddig Franciaországban III. Napoleon Lajos uralkodik: addig a magyar emigrációnak és Olaszország egységének nincs jövője." Ugyanakkor — hangsúlyozza Görgei — annak az elméletnek sincs jövője, hogy a népek jogai eljátszottak lehetnek, ti. hogy Magyarország a függetlenség 1849. áprilisi kimondásával s a szabadságharcban elszenvedett katonai vereséggel elveszítette az államisághoz való jogát.18 A memorandumot Görgei annak érdekében írta, hogy a III. Napóleon által „a mi dinasztiánk fönnmaradását veszélyesen fenyegető boszszúvágy teremtette körülmények túl hazánk mostani balsorsa jobbra fordulási pontján ne fejlesztessenek ki."19 Adélé el is utazott Párizsba, ahol találkozott nővéreivel, s Louise nővére férjével, Edouard Boinvillers-rel.20 Boinvillers — Görgei memorandumát olvasva — levelet írt a tábornoknak, s ebben négy kérdést tett fel, amelyekre a tábornok sietve, 36 óra alatt, 1862. április 14-i dátummal válaszolt.21 Az első kérdés az volt, hogy melyek Magyarországon a Kossuth-párt, illetve a Görgei által is képviselt másik párt viszonylagos erői. Görgei erre azt válaszolta, hogy Magyarországon jelenleg egyetlen párt létezik, s „ez a tényleges kormány elleni általános és kérlelhetetlen felháborodás pártja." Alkalomadtán ennek kebelén belül támadhat egy Kossuth- és egy másik párt. „Melyek azon célok, melyeket mindenik párt különösen kitűzött magának?" - hangzott a második kérdés. Görgei szerint a Kossuth-párt vissza akarja szerezni egykori hatalmát; a másik párt célja az 1848. évi törvények egészének helyreállítása. Boinvillers ezután a két párt eszközeiről érdeklődött, amelyekkel elérhetik céljukat. Görgei szerint a Kossuth-párt számára a legkomolyabb eszköz az lenne, ha az országba való hazatérésekor önálló bankjegyeket bocsáthatna ki (olasz segítséggel), s visszaállítaná a Kossuth-bankók érvényességét. A másik párt egyetlen eszköze a tiltakozás és a passzív ellenállás folytatása lenne. Kossuthék támadó, a másik párt védelmi harcot folytatna. Boinvillers végül arról érdeklődött, hogy Görgei szerint bármelyik párt győzelme milyen hatással lenne Franciaország jövőjére. A tábornok úgy vélte, ha III. Napóleon megelégedett volna a Francia Köztársaság elnökségével, a Kossuth-párt magyarországi győzelme „Franciaország jövőjére nézve kedvező katasztrófa" lenne. De minthogy III. Napóleon ezzel nem elégedett meg, a császár érdeke az, hogy Ausztria rákényszerüljön az 1815. évi békerendszer megváltoz-18 Görgey István német nyelvű másolata. MTAK Kt. Tört. 4° 220/6. Magyar fordításban közli Görgey István, 1918. 239-243. 19 Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1862. márc. 27. MTAK Kt. Tört. 4° 220/33. Kivonatosan közli Görgey István, 1918. 244-245. 20 Görgey István, 1918. 245. 21 Ld. erre Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1862. ápr. 23. MTAK Kt. Tört. 4° 220/34. Kivonatosan közli Görgey István 246-247.
