Századok – 2003

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Hermann Róbert: Deák és Görgei 1081

DEÁK ÉS GÖRGEI 1083 Madarász László tartott hosszú és zavaros beszédet az országgyűlés és az OHB együttes távozása érdekében. Perényi Zsigmond, a felsőház elnöke vitatta Batthyány indítványát. Hunkár Antal szerint másnap reggel a vasútállomáson, indulás előtt fel kell olvasni a képviselők neveit, s aki nincs ott, „az halál fia". Kossuth úgy vélte, fölösleges előre szankcionálni az elmaradókat; hiszen a parlament engedélye nélkül senki sem maradhat el. Végül minden maradt a zárt ülésen elvben elhatározottak szerint. Perényi javasolta, hogy a küldöttség ,,az ellenség fővezérével kívánjon egyezkedni, s fegyvernyugvást eszközölni, és onnan menjen aztán tovább Ferenc Józsefig". Deák, részletes utasítást kért arra az esetre, ha az ellenséges fővezér nem lenne hajlandó a fegyverszünetre. Végül a parlament úgy döntött, hogy a követség igyekezzen mindenképpen továbbmenni I. Ferenc Józsefhez. Deák másnap, 1849. január l-jén felkereste Majláth György társaságában Mailáth Antalt, akinek szintén eleve kételyei voltak a küldöttség sikerével kapcsolatban, mondván, hogy ez csak egy megijedt frakció műve, s ha Kossuth sem ért vele egyet, aligha várható tőle siker.5 Mailáth Antal megkérdezte, gondoskodott-e már katonai kíséretről és útlevélről? Deák nemmel válaszolt, de hozzátette, hogy azonnal felkeresi Kossuthot. így is tett, ám sem Kossuthot, sem Madarász Lászlót, az Országos Rendőri Hivatal vezetőjét nem találta már a helyén. Fellelt viszont néhány aláíratlan útlevelet, s ezeket magához vette. Deák meghallotta, hogy Nyáry Pál, az OHB helyettes elnöke még a fővárosban van. Deák felkereste Nyáryt, aki magához hívatta Répásy Mihály vezérőrnagyot, a tartalék hadtest parancsnokát. Nyáry levelet írt Görgeinek, s kérte a küldöttség átbocsátását az ellenséghez, illetve a kíséret kirendelését.6 Répásy egy tisztet küldött Görgeihez Nyáry levelével, s a tiszt rövidesen visszatért azzal a hírrel, hogy a katonai kíséretet kirendelték, s megtették az intézkedéseket a küldöttség átbocsátására. A tiszt megjegyezte, hogy „a táborban nagy a neheztelés, hogy a hadsereg megkérdezése nélkül акт- alkudozni az országgyűlés". Közben megérkezett Nyáry lakására Csány László főkormánybiztos is, akit Kossuth a főváros kiürítésének irányításával is megbízott. Csány szintén levelet írt Görgeinek, s közölte, hogy az OHB elhagyta a fővárost, illetve hogy az országgyűlés küldöttséget küldött az ellenséges táborba.7 Csány maga is kiállított egy útlevelet 5 Csengery Antal — Deák beszámolója alapján írott — elbeszélése szerint Deák Majláth Györgyöt kereste fel, de Melczer István, Mailáth Antal titkárának visszaemlékezése szerint Deák és Majláth György keresték fel Mailáth Antalt. Melczer szerint Csengery elbeszélésében amúgy is többször keveredik a két Majláth személye. Csengery Antal: Deák békekövetsége Windisch-Grátztnél. (In:) Szószék és csatatér. Politikusi visszaemlékezések és naplók 1848-49-ből. S. a. r. Hermann Róbert. Bp., 2000. (továbbiakban Csengery Antal) 410.; Kellemesi Melczer István: Deák Ferenc békekövetsége. Uo. 417-419. 6 „Közlés, hogy a képviselőház részéről egy küldöttség küldetett az ellenséges táborba, s ez átengedendő". Német nyelvű kivonat. MOL Görgey-lt. b/31. fasc. Az 1848/9. magyar feldunai, utóbb VII-ik hadtest (Móga, Görgei Artúr, Gáspár, Pöltenberg tábornokok) eredeti igtatókönyve [sic!] (továbbiakban Iktatókönyv) No. 378. 7 „Az OHB Pestről történt távozására és egy küldöttségnek az ellenség táborába történő átengedésére vonatkozó közlés". Német nyelvű kivonat. MOL Görgey-lt. Iktatókönyv. No. 390. Csány maga is rosszallta a békekövetség kiküldését: „Az a Windisch-Grátzhez küldés, József Ferenc császárhoz, királhoz-e? az Isten, ki tudja, rosszabb hatású egy csatavesztésnél. Az maga jobban felbuzdítja az ellenséget egy győzelemnél - és a következése, teljes bizonyossággal mondom, semmi, sőt, nem semmi, hanem egy nagyszerű büszke megbántása leend a nemzetnek, az Elnök úrnak akarata