Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Gergely András: Deák Ferenc államjogi nézetei a reformkorban 1067
1078 GERGELY ANDRÁS magyar ellenzék József nádor halála után azért is szorgalmazta fiának, Istvánnak nádorrá választását, hogy ezzel egy majdani, esetleges Habsburg szekundogenitúra útját egyengesse - s ezzel már egy, a Pragmatica Sanction túlmenő államjogi megoldás körvonalazódott.63 Az ellenzéki pártprogram tervezése tette szükségessé egy közös nevezőre hozható államjogi program végiggondolását. Mivel Deák — éppen a nézetek kavargására való tekintettel — nem tartotta alkalmasnak az időt program készítésére, a megfogalmazással Kossuth próbálkozott. 1847 első felében keletkezett, pártprogramot előkészítő írásaiból kitűnik, hogy alapvetően a perszonális uniós álláspontból indult ki, noha a kifejezést nem használta.6 4 A megoldást ő is a minden kormányzati ágazatra kiterjedő felelős kormányzás bevezetésében kereste, s hangsúlyozta, hogy Magyarország nem rendelheti alá érdekeit az osztrák örökös tartományoknak, „érdekkiegyenlítésre", megállapodásra azonban kész azokkal. Kossuth nem ismert el birodalmi érdekeket, összbirodalmi szempontokat (nála csak a két birodalomfél rendelkezik érdekekkel, Kossuth csak „úgynevezett birodalmi érdekek"-ről szól.)65 A nyugati birodalomfél alkotmányosságának megteremtése — amint az későbbi, 1847 végi felirati beszédéből már egyértelműen kitapintható — az örökös tartományok történelmi alkotmányainak helyreállításán keresztül vezetne, így lehetne eljutni végiül a központi kormányszervek alkotmányosságához, amelyek a nyugati birodalomfél ügyeiben lennének csak illetékesek. Ameddig pedig a nyugati birodalomfélben az abszolutizmus fennáll, a magyar alkotmányos állásponthoz igazodjék politikájában a bécsi kormány.6 6 Ezt az álláspontot foglalja össze Kossuth az Ellenzéki Nyilatkozat általa készített 1847 június elejei tervezetében. Ebben a „királyi széknek" (s nem a „trónnak") nyújtandó „támaszt" emleget, s ezzel fejtegetését még inkább magyarközpontúvá teszi. A birodalom egészére nem találunk utalást (a csúcson az uralkodó áll, mintegy érdekek nélküli, szimbolikus államfőként, - kiegyenlítendő érdekei csak a két birodalom félnek vannak).67 Látszólag messzire kanyarodtunk az ezekben az években hallgatag vagy csak szkepszisét hangoztató Deáktól. Pedig 1847 közepén rá várt a feladat, hogy az Ellenzéki Nyilatkozat szövegét, benne az oly kényes államjogi kérdésekkel, végleges formába öntse. Barta István a szövegek kiadásakor megállapította már, hogy a Nyilatkozat alapszövegét Kossuth készítette, s Deákra csak a végleges szerkesztés, leginkább a rövidítés munkája maradt.68 A két szöveg egybevetése, amelyet történetírásunk 63 Gergely András: Áruló vagy áldozat? István, az utolsó magyar nádor rejtélye. Gyomaendrőd, 1989. 32. 64 KLÖM XI. (S. a. r. Barta István) Bp. 1951. 97. (1847. febr. 5.) 65 U. o. 101. (1847. febr.) 66 U. o. 318. ( 1847. nov. 22.) - A Pest megyei, 1847. augusztusi követutasítás (Kossuth tollával) következetesen az „Austriai Monarchia" és Magyarország „viszonyairól" szól. U. o. 170-171. 67 U. o. 150-152. 68 Barta István: Bevezetés. In: U. o. 20-25. - Molnár András abból, hogy Kossuth Deák meglátogatása után készítette tervezetét, továbbá hogy Deák azon változtatott is, azt a következtetést vonja le, hogy az Ellenzéki Nyilatkozat „legalább annyira tekinthető Deák Ferenc alkotásának, mint Kossuth munkájának". Molnár András: Deák Ferenc és az Ellenzéki Nyilatkozat. In: Az Ellenzéki Nyilatkozat és a kortársak. (Szerk.: Molnár AndrásJ Zalaegerszeg, 1998. 23.
