Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió? Magyar "nemzetgondozási" program a délszláv régióban a 20. század elején 101
„NEMZETGONDOZÁSI" PROGRAM A 20. SZÁZAD ELEJÉN 105 A horvát autonómiát és nyelvi jogokat sárba tipró vasúti pragmatika üggyel a mélypontjára jutó magyar-horvát kapcsolatok azonban arról győzték meg az egyesület elnökségét, hogy a kivándorolt magyarság alapvető jogait a szaktárcák összehangolt támogatása s egyes bánok pillanatnyi jóindulata már nem garantálhatja; múlhatatlanul szükséges egy horvát nemzetiségi törvény megalkotása. A miniszterelnökség azonban presztízs okok miatt képtelenségnek minősítette a javaslatot, noha a szlavóniai magyarság helyzete csakugyan indokolta volna a kérdéses jogszabály megszületését.27 Erre bizonyságul hadd emlékeztessünk néhány mozzanatra. Számos fórumon (pedagógus konferenciákon, a sajtóban, de a száborban is) a magyar iskolák megrendszabályozását és bezáratását követelték, sőt, az új vasúti szolgálati rendtartás elfogadása után kirobbanó tiltakozáshullámban a magyarok kiűzését is.2 8 A horvát kormányzat ráadásul birtokában volt azon autonóm jogi és hatalmi eszközöknek, amelyekkel a nagypolitikában elszenvedett sérelmekért a túsz helyzetben lévő magyar kisebbségen vehetett elégtételt. S az együttélés utolsó évtizedében — Budapest álláspontjától függetlenül — e lehetőségeivel mind gyakrabban élhetett is. Elegendő utalnunk az oktatási alaptörvény magyar iskolák működését szavatoló paragrafusainak eltörlését célzó törvényjavaslatra, illetve az 1888. évi törvényben foglaltakkal összeegyeztethetetlen kormányrendeletekre. (A szabad iskolaválasztás jogának korlátozására.) A szorító tanteremhiány ellenére felállított „ellen"-iskolákra, több magyar iskola bezáratására;29 a református egyház autonóm jogainak megnyirbálására;3 0 a szlavóniai (horvát) telepítési akciókra, illetve ezek folyamatos napirenden tartására; vagy a magyar és német kisebbséget hátrányosan megkülönböztető illetőségi, és az új választójogi törvényre.3 1 27 MOL К 26 ME 741. es. 3115. 1906 XVI. t. 270. asz. 28 A követelés 1907-ben a száborban is elhangzott. - MOL К 26 ME 855. es. 3583. 1907 XVI. t. 2880. asz. 29 Az eszéki magyar újság adott hírt arról, hogy horvát részről fontolgatják egy ún. Strossmayer-Egyesület létrehozását azzal a céllal, hogy horvát iskolákat emeljenek magyar- és német lakta vidékeken, ám, mint a lacházi községi iskola példája is mutatta, a magyar többségű vidékeken a horvát tannyelvű iskolák nem voltak életképesek. - SzMU, 1909. máj. 9. A gyérszámú iskolásra tekintettel jutott a bezáratáshoz igen közel a dezanovaci horvát iskola is, amikor a Julián-iskolát megszervezték a magyar többségű községben. - Hrvatska, 1908. ápr. 7. A horvát hatóságok elfogultságát tükrözi, hogy az életképtelen horvát iskola felszámolása helyett 1910-ben a teljes kapacitással működő magyar iskolát záratták be. - MOL К 26 ME 967. es. 2489. 1910 XVI. t. 1850. asz. - A korenican: horvát iskola bezáratását viszont az Obzor a magyar gyarmatosítás próbálkozásaira és az ott működő magyar iskolában biztosított ingyen tanszerek és taneszközök eltántorító hatására vezette vissza. - Obzor, 1911. okt. 15. 30 Ld.: Makkai В.: A „Slavoniai actio" református egyházi ága = Protestáns Szemle, 57. = 4. ú. évf. 1. sz. (1995. jan./márc.), 7-26. 31 Poliány Zoltán az 1917-es horvát választójogi törvényjavaslatot elemezve rámutatott, hogy a magyarországi szerbek 2.5%-át teszik ki az ország népességének, mégis komoly politikai erőt képviselnek, szemben a 4%-nyi horvátországi magyarsággal, amely hasonlót aligha állíthat magáról. - SzMU, 1917. okt. 28. - Benisch Arthur [Bárd Aurél] a választójogi törvény két mozzanatát bírálta: a választójog összekapcsolását az új illetőségi törvény igen szigorú rendelkezéseivel, s az új választókerületi beosztást, amely mesterségesen kizárta annak lehetőségét, hogy a magyarok és németek bárhol abszolút többségbe kerülhessenek, holott ennek több körzetben megvoltak a feltételei. -SzMU, 1917. dec. 23. - A végül elfogadott törvényjavaslattal a következő ellentmondásos helyzet állt elő: míg Pozsega megyében 6,2%-nyi magyar élt, a szavazati joggal rendelkezők aránya ennek még
