Századok – 2003

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Gergely András: Deák Ferenc államjogi nézetei a reformkorban 1067

1070 GERGELY ANDRÁS zés" miatt fontolóra vették Deák hűtlenségi perbe fogását, s ez mindennél vilá­gosabban mutatja, hogy nem egyszerű Jogászkodásról" volt itt szó.19 Deákban is tudatosodott, hogy az össztársadalom nem azonos a magyarul beszélőkkel. Az ellentmondást az 1830-as évek legelejének formálódó liberalizmu­sával összhangban, de a polgári jogegyenlőség elvével még ütközően, kezdetben akként oldotta fel, hogy a jogkiterjesztést, így a birtokbírhatást, csak a magyarul tudókra korlátozta volna.2 0 Telepítések segítségével ugyancsak a „született ma­gyarok" számának gyarapítását szorgalmazta.2 1 Ezt hangsúlyozza Deák egy év múlva az országgyűlésen is.2 2 A magyar államnyelvvel együtt pedig — hangsú­lyozza mégl840-ben is — az iskolákban át kell térni a magyar tannyelvű oktatásra, sőt „minden hazafinak kötelességül tétessék a honi nyelv tudása".2 3 Zala megye 1792. évi követutasítására megy vissza az a követelése, hogy a magyar katona­ságnál csak magyarul tudók lehessenek tisztek, s a „magyar és véghelyi ezredek­nél", vagyis a Határőrvidéken is, magyar legyen a vezényleti nyelv.24 Deák érzékelhető 1830-as évekbeli asszimilációs optimizmusa az 1840-es é­vekben már megváltozott. Nevezetes 1842 novemberi levelében kedvező esetben is generációk alatt végbemenőnek tartja az asszimilációt.2 5 1843-ban már az állami kényszer helyett, az iskolák mellett, a „privát capacitatio" fontosságát hangoztatja a nyelvterjesztés terén.2 6 Az átalakulás egészét Deáknál is végső soron a reformpárti közvélemény nyomása, érvényesülése biztosítja. A sikeres reform szükséges előfeltétele az er­kölcsi állhatatosság, amely nézetünk szerint politikai értelemben Deáknál a ki­sebbségi-progresszív nézetek melletti tántoríthatatlan kitartást jelenti. Ez kény­szerítheti meghátrálásra a felső tábla konzervatív többségét.2 7 A „sérelmek" (tör­vényes változtatást nem igénylő, régi jogok átértelmezésével megvalósítható re-19 U. o. 424. 20 „Javítva változtatni" 247. - A sajtó alá rendező a zalai észrevételekhez írott tanulmányában nem emeli ki ezt a nacionalista szempontot. (Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munká­latokra tett észrevételek. In: „Javítva változtatni"... 255-280.) Pedig értelemszerűen Deák számára ekkor még a magyar nyelvtudás az önkéntes örökváltság előfeltétele, éppúgy, mint Wesselényi Miklós Balítéletekről című művében. 21 „Javítva változtatni" 23. „Aggódva féltjük a magyart, mert számra csekély." DF Séllyei Elekhez. Kehida, 1832. szept. 25. In: „Javítva változtatni" 281.. 22 „Legfontosabb ellenvetés lenne az talán, hogy az idegen nyelvű és nemzetű vevők által nemzetünk veszélyeztethetik, de hiszen én csak hazánk lakosiról szólok, s azoknak, ha jusokkal bírni akarnak, a nemzeti nyelv tudását és tanulását kötelességükbe kívánom tétetni - ez, mire, úgy hiszem, egyébként is törekedik a törvényhozó hatalom." DFB I. 36. (1833. szept. 4.) 23 DFB I. 506. (Deák Ferenc és Hertelendy Károly követjelentése 1840.) 24 U. o., ill. Degré Alajos: i. m. (Zala követutasításai) 154.; DF Oszterhuber Józsefnek. Pozsony, 1833. dec. 26. Deák Ferenc országgyűlési levelei 77. 25 DF Oszterhuber Józsefhez. Pest, 1842. nov. 10. Sándor Pál: Deák politikai koncepciójához. (Ismeretlen levele 1842-ből.) Történelmi Szemle, 1979. 2. sz. 269-282. 26 DFB II. 55. (1843. nov. 10.) 27 A kitartásból fakadó erkölcsi fölény, a főrendellenes attitűd valószínűleg Kölcsey-hatás: „Magyar főrendek ezek? Vagy a Fejedelemnek ide küldött zsoldosi?" DF Oszterhuber Józsefhez. Pozsony, 1833. dec. 4. Deák Ferenc országgyűlési levelei 69.

Next

/
Oldalképek
Tartalom