Századok – 2003

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Gergely András: Deák Ferenc államjogi nézetei a reformkorban 1067

1070 GERGELY ANDRÁS zés" miatt fontolóra vették Deák hűtlenségi perbe fogását, s ez mindennél világosabban mutatja, hogy nem egyszerű Jogászkodásról" volt itt szó.19 Deákban is tudatosodott, hogy az össztársadalom nem azonos a magyarul beszélőkkel. Az ellentmondást az 1830-as évek legelejének formálódó liberalizmusával összhangban, de a polgári jogegyenlőség elvével még ütközően, kezdetben akként oldotta fel, hogy a jogkiterjesztést, így a birtokbírhatást, csak a magyarul tudókra korlátozta volna.2

0

Telepítések segítségével ugyancsak a „született magyarok" számának gyarapítását szorgalmazta.2

1

Ezt hangsúlyozza Deák egy év múlva az országgyűlésen is.2

2

A magyar államnyelvvel együtt pedig — hangsúlyozza mégl840-ben is — az iskolákban át kell térni a magyar tannyelvű oktatásra, sőt „minden hazafinak kötelességül tétessék a honi nyelv tudása".2

3

Zala megye 1792. évi követutasítására megy vissza az a követelése, hogy a magyar katonaságnál csak magyarul tudók lehessenek tisztek, s a „magyar és véghelyi ezredeknél", vagyis a Határőrvidéken is, magyar legyen a vezényleti nyelv.24 Deák érzékelhető 1830-as évekbeli asszimilációs optimizmusa az 1840-es években már megváltozott. Nevezetes 1842 novemberi levelében kedvező esetben is generációk alatt végbemenőnek tartja az asszimilációt.2

5

1843-ban már az állami kényszer helyett, az iskolák mellett, a „privát capacitatio" fontosságát hangoztatja a nyelvterjesztés terén.2

6 Az átalakulás egészét Deáknál is végső soron a reformpárti közvélemény nyomása, érvényesülése biztosítja. A sikeres reform szükséges előfeltétele az erkölcsi állhatatosság, amely nézetünk szerint politikai értelemben Deáknál a kisebbségi-progresszív nézetek melletti tántoríthatatlan kitartást jelenti. Ez kényszerítheti meghátrálásra a felső tábla konzervatív többségét.2

7

A „sérelmek" (törvényes változtatást nem igénylő, régi jogok átértelmezésével megvalósítható re-19

U. o. 424. 20

„Javítva változtatni" 247. - A sajtó alá rendező a zalai észrevételekhez írott tanulmányában nem emeli ki ezt a nacionalista szempontot. (Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett észrevételek. In: „Javítva változtatni"... 255-280.) Pedig értelemszerűen Deák számára ekkor még a magyar nyelvtudás az önkéntes örökváltság előfeltétele, éppúgy, mint Wesselényi Miklós Balítéletekről című művében. 21

„Javítva változtatni" 23. „Aggódva féltjük a magyart, mert számra csekély." DF Séllyei Elekhez. Kehida, 1832. szept. 25. In: „Javítva változtatni" 281.. 22

„Legfontosabb ellenvetés lenne az talán, hogy az idegen nyelvű és nemzetű vevők által nemzetünk veszélyeztethetik, de hiszen én csak hazánk lakosiról szólok, s azoknak, ha jusokkal bírni akarnak, a nemzeti nyelv tudását és tanulását kötelességükbe kívánom tétetni - ez, mire, úgy hiszem, egyébként is törekedik a törvényhozó hatalom." DFB I. 36. (1833. szept. 4.) 23

DFB I. 506. (Deák Ferenc és Hertelendy Károly követjelentése 1840.) 24

U. o., ill. Degré Alajos: i. m. (Zala követutasításai) 154.; DF Oszterhuber Józsefnek. Pozsony, 1833. dec. 26. Deák Ferenc országgyűlési levelei 77. 25

DF Oszterhuber Józsefhez. Pest, 1842. nov. 10. Sándor Pál: Deák politikai koncepciójához. (Ismeretlen levele 1842-ből.) Történelmi Szemle, 1979. 2. sz. 269-282. 26

DFB II. 55. (1843. nov. 10.) 27

A kitartásból fakadó erkölcsi fölény, a főrendellenes attitűd valószínűleg Kölcsey-hatás: „Magyar főrendek ezek? Vagy a Fejedelemnek ide küldött zsoldosi?" DF Oszterhuber Józsefhez. Pozsony, 1833. dec. 4. Deák Ferenc országgyűlési levelei 69.