Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Molnár András: Deák Ferenc időszaki követjelentéseiből 1833-1835 1025
DEÁK FERENC IDŐSZAKI KÖVETJELENTÉSEIBŐL 1833-1836 1059 vétettek, de méltán reményijük, hogy a karok és rendek többsége némely módosításokon kívül előbbi határozatinál megmarad. Keserű ugyan a méltóságos főrendeknél közóhajtásink ezen tárgyaiban is ellenkezésre találnunk, de még keserűbb az, hogy mielőtt még ezen excerpták142 Őfelsége elejbe terjesztethettek volna, már 1835. esztendei október 28-án kiadott királyi válaszban (melyet már szinte megküldöttünk) két hónapi határidő rendeltetik az országgyűlésének béfejezésére, s a most érkezett királyi levélben, melyet 13./. alatt143 idezárva alázatosan megküldünk, nyilván kijelenti Őfelsége, hogy ezen határidőt megfogja tartani, s mi odautasíttatunk, hogy az űrbérrel szoros kapcsolatban lévőkön kívül egyéb excerptáinkat a jövő országgyűlésére halasszuk. Ha valamely külső vagy belső körülmény az országgyűlésének rögtöni eloszlatását kívánná, ha e kiválasztott pontok elhatározása igen sok időbe kerülne, vagy ha e pontok választásában egyedül ön hasznunkat tekéntettük volna, nem fájna talán oly érzékenyen reményeinkben csalódnunk, de miután a fejedelmi szónak szentsége a többi munkáknak is még ezen országgyűlésén leendő felvételét biztosítá, mi pedig most már legalább csak néhány pontot óhajtunk elhatároztatni, s ezen pontok is legnagyobb részben ismét a szegény adózónak jobblétét, melyet elhunyt fejedelmünk gyakran szívünkre kötött, volnának eszközlendők; miután ezek felvételét semmi ok, semmi körülmény nem gátolja, kétszeresen fájdalmas a nemzet óhajtásának s kérelmének puszta megtagadása. Törvényeink, különösen az 1790:13. cikkely144 az országgyűlésének végét leginkább a tárgyakhoz köti, midőn azt rendeli, hogy minden országgyűlésén a királyi előadások felvétessenek, s az ország minden sérelmei valósággal s múlhatatlanul orvosoltassanak; addig tehát, míg ezek orvosolva nincsenek, a köztanácskozásokat félbeszakasztani törvényeikkel nem egyez, de még erősebben áll a nemzet igaza e jelen országgyűlésére nézve, mert ha van is a fejedelemnek jussa az országgyűlését bérekeszteni, azt ezen országgyűlésére nézve fejedelmi szavának szentségével kötötte le, midőn megegyezett abban, hogy a többi rendszeres munkálatok is az úrbérrel együtt terjesztessenek királyi megerősítés alá; ha tehát a körülmények tekéntetéből e részben változás vala szükséges, kétségtelen jussa van a nemzetnek is kijelenteni feltételeit, mert ami kölcsönös egyezség útján határoztatott, azt egyoldalúlag felbontani nem lehet. Előadták e tárgyra a karok és rendek okaikat azon felírásban, melyet az október 28-án érkezett királyi válaszra készítettek, s melyet mi is 14./. alatt145 alázatosan idezárunk. Ezen felírási javallat a méltóságos főrendekkel is közöltetett már, kik annak azon részéhez, mely az úrbéri tárgyakról szól, hozzájárultanak, béfejező részére azonban több észrevételeket tettek, de melyek még nálunk tanácskozás alá nem vétettek. Mi mindenesetre törvényeink értelmében s ön meggyőződésünk szerint kötelességünknek tartjuk ezen felírás elveihez és az excerptákhoz szorosan ragaszkodni, kérvén a Tekintetes Rendeknek kegyes helybehagyását s utasítását. 142 A rendszeres bizottsági munkálatokból kiemelt, legsürgetőbb tárgyalásra kijelölt, ún. „kiszemelt" tárgyak. 143 Benignum Rescriptum Regium 16573/1763. 1835. (Ogy. nyomt. No. 74.) 144 Az 1790:13. törvénycikk az országgyűlések időszakonkénti megtartásáról rendelkezett. 146 Felirati javaslat az úrbéri törvénycikkek iránt 1835. október 28-án kiadott királyi válasz nyomán.
