Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió? Magyar "nemzetgondozási" program a délszláv régióban a 20. század elején 101
102 MAKKAI BÉLA ugyanis a társországokba és Boszniába irányuló népmozgást nem állt szándékában akadályozni, ellenkezőleg.5 Igyekezett azt a nyugati kivándorlás „levezető csatorná"-jaként működtetni, abból a megfontolásból, hogy az ily módon megőrzött „faji erő"-t a délszláv szeparatizmus elleni harc,6 s egy részleteiben csak kevesek által körvonalazott balkáni nagyhatalmi politika szolgálatába állítsa. E célok elérésének koncepcióját Klebelsberg Kuno két, 1903-ban készített tanulmányában foglalta össze.7 Az akció elméleti alapjaiként megismert tervezet a fenyegető asszimiláció feltartóztatására a legfontosabb teendőnek az anyanyelvű népoktatás és hitélet megszervezését jelölte meg. Ezek után a Dráván túli magyar kisebbség önvédelmi képességének javítását, számbeli, gazdasági és politikai súlyának növelését célzó intézkedések következtek: A kormányzat bátorította és kedvezményes hitelekkel (ld.: Szlavóniai Agrár Takarékpénztár, hitelszövetkezetek) támogatni igyekezett a kivándorlók földvásárlásait, egzisztenciateremtését. E többségében nincstelen, vagy kisbirtokos agrárnépesség gazdasági versenyképességét vetőmagok, fajállatok kiosztásával, mintagazdaságok felállításával és a modern gazdálkodás szakismereteinek átadásával8 próbálták javítani. A társadalmi befolyás növelésének lehetséges eszközeiként egyfelől a különböző civil szerveződések jöttek számításba (olvasó- és népdalkörök, ifjúsági- és polgári egyletek - mint az eszéki és a zágrábi Társaskör), amelyek közösségi tevékenységformáik révén egy politizálásra fogékonyabb és érettebb társadalmi réteg kitermelődésének színtereivé válhattak; másrészt a szórványban csaknem teljesen hiányzó értelmiségi és szakmunkás vezető réteg „szerves" úton történő pótlása, „kitermelése" érdekében indított ösztöndíj-akció? (A középosztály-exportnak egyébként számos hátulütője lett volna, amint azt a Bukovinai akció elhibázott, s korrekciót igénylő „káder-politikája" is bizonyította.10 ) A tárgyalt időszakban a „nemzetmentő" akciók legfontosabb eszközének mégis a tanítót és a papot tekintették.1 1 Megfogalmazódott ugyan az az elképzelés 5 Széchenyi Béla pl. azért is sürgette 1910-ben az akción belül az érdekvédelmi munka megszervezését, mert, mint mondta: ha a szlavóniai letelepedők az eladók részéről megfelelő védekezés híján megkárosíttatnak, ez a körülmény végleg elriasztja a hazai magyarságot a Szlavóniába való vándorlástól." - MOL К 26 ME 855. es. 3850. 1910 XVI. t. 3389. asz. Vargha Gyula a szlavóniai magyarságról készített memorandumában írta: „ a magyar népelemnek a Drávától délre való terjeszkedése népünk belső mozgalmának egészen természetes iránya", ám e kivándorlásnak tartós eredménye csak akkor lehet — mondotta — ha a magyar állam gazdasági, kulturális és politikai eszközökkel siet a kivándorlók segítségére. - A Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, 2. fond, a Szlavóniai misszió iratanyaga, 82. csomó, szám nélkül. [A továbbiakban: RZsL, 2. f. Szlavóniai misszió 82. cs. sz. п.] 6 Ugyancsak Vargha Gyula, Julián egyesületi alelnök megállapítása: „ nemzeti szempontból mily kiszámíthatatlan nyereség volna, ha a magyarság Amerika felé megindult kivándorlását Szlavóniának lehetne fordítani!" - RZsL, 2. f. Szlavóniai misszió 82. cs. sz. n. Ld. még: MOL К 26 ME 855. cs. 3583. 1907 XVI. t. 2880. asz. 7 MOL К 26 ME 575. cs. 260. 1902 XXII. t. 8 Ismeretterjesztő előadások, a Szlavóniai Magyarok Nagy Képes Naptárában és a boszniai kalendáriumban, valamint a Szlavóniai Magyar Újságban közölt szakcikkek és mezőgazdasági brosúrák és szakkönyvtárak révén. 9 MOL К 26 ME 853. cs. 5284. 1905. XV t. 1215. asz. 10 Ld.: Makkai В.: Magyarság-gondozás Bukovinában = Kisebbségkutatás, 9. évf. 3. sz. (2000), 446-477. 11 Széli Kálmán írta 1902-ben Khuen-Héderváry bánnak, hogy a már elhatározott magyarsággondozás Horvátországban iskola- és lelkészkérdés. - MOL К 26 ME 575. cs. 260. 1902 XXII. t.
