Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
NÉPISÉGKUTATÁS A NEMZETI ÉRDEKEK ÜTKÖZŐPONTJÁBAN 95 Az utolsó évek együttműködése Az 1941/42 fordulóján még nagy reményekkel várt két historiográfiai profilú tanulmány ügyében kifejtett szervezőmunka sikertelenségét látva Valjavec immár csak abban bízhatott, hogy a kollégája eredeti, s az aktuális tudománypolitikai viták keretein kívül eső, tisztán szakmai érdeklődési körébe tartozó téma-fölvetések érdemben meghallgatásra találnak. Ezek közül egy, még évekkel ezelőtt egyeztetett cikk továbbra is függőben volt194 , ennek elkészítése ügyében sorra küldte emlékeztető utalásait.19 5 Jelentősebb, de a magyar középkorász számára így is csupán rutinmunkának tetsző feledatnak ígérkezett abban a nagyszabású projektben való résztvétel, amely szintén — az úgy tűnik kifogyhatatlan energiával rendelkező — Valjavec vállain nyugodott. Erről 1942 tavaszán tájékoztatta Mályuszt: „A Deutsches Auslandswissenschaftliches Institut egy Südosteuropa-Handbuch kiadását készíti elő, mely a legnevesebb délkelet-európai és németországi szakemberek közreműködése mellett az egész Südostraum átfogó enciklopédiája lesz.196 Hajlandó volna-e igen tisztelt Professzor Úr, közreműködésével is támogatni minket? Amennyiben igent mond, arra kérnénk, vállalja el a Magyarország középkori történetéről szóló fejezet elkészítését. [...] Mivel a Handbuch szerkesztősége Münchenben — Schellingstraße 2, Südostinstitut — található, arra kérnénk, visszajelzését ide szíveskedjék továbbítani."197 Az említett Deutsches Auslandswissenschaftliches Institut, ill. az ezt keretei közé fogadó Auslandswissenschaftliche Fakultät a berlini Friedrich-Wilhelm-(a háború után Humboldt-) Universität keretei között szerveződött meg 1940-ben,198 egyebek mellett azzal a céllal, hogy a háborús viszonyok között a kelet- és délkeletkutatás koncentrálásával minden, a politikai vezetés expanzív törekvései által felmerülő aktuális kérdés megvitatásához tudományos alátámasztást adhasson. A kar dékánja ill. az intézet vezetője Prof. Dr. Franz Alfred Six199 SS-Standartenführer lett, Valjavec pedig — a Südost-Institutbeli főállását megtartva — oktatói másodállását a müncheni egyetemről a berlini DAWI-ra cserélte.200 A mün-194 Még 1938 januárjában vetette fel Mályusz egy kisebb cikk lehetőségét II. József és a szerbek törekvéseivel kapcsolatban. (Lásd 99. jegyzet, s a vele kapcsolatban föntebb elmondottak.) 195 Valjavec-Mályusz. München, 1938. IV 8., München, 1938. V 12., München, 1938. X. 17., München, 1938. XI. 19., München, 1938. XII. 23., [Klausenburg], 1939. IV 4., München, 1942. VII. 20. 196 A nagyszabású vállalkozás megvalósítására már nem maradt idő. Az alapos és kiterjedt előkészítési munkálatokról azonban húen tanúskodik a Valjavec-korrespondencia. A 40-es években datált levelek rendszeres és visszatérő témája marad a tervezett Handbuch számára készítendő fejezetek szétosztása, s a projekt koordinálása. A szervezési feladatok terhei ugyanis 1940 óta Valjavec vállaira nehezedtek, amint erről Dr. Ulrich Müller (főnökük Six professzor megbízásából írt) levele tanúskodik: a DAWI Publikations- und Forschungsabteilung-jának munkatársa 1940. VI. 25-én köszönetét fejezi ki Valjavecnek, amiért magára vállalta a „Gesamtredaktion" felelősségét. 197 Valjavec-Mályusz. Berlin, 1942. IV 2. 198 Vö. Erich Siebert: Entstehung und Struktur der Auslandswissenschafllichen Fakultät an der Universität Berlin (1940 bis 1945). In: Wissenschaftliche Zeitung der Humboldt-Universität zu Berlin, Gesellschafts- und sprachwissenschaftliche Reihe, Jg. XV (1966), Heft 1, 19-34., ill. Nehring (1991), 5-6. 199 F A. Six működéséhez lásd: Lutz Hochmeister: Der Gegnerforscher. Die Karriere des SS-Führers Franz Alfred Six. München, 1998. 200 Müncheni lakhelyét és intézeti állását ezután sem adta fel, inkább hetente vállalta a München és Berlin közötti utazás fáradalmait. [Az állás betöltésével járó hivatalos teendők ill.
