Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
1428 KATONA CSABA Kétségtelenül az elit prominens tagja maga az uralkodó, Ferenc József is, aki 1848-49-et követően két ízben is szerencséltette látogatásával Füredet. A forradalom és szabadságharc előtt nem volt példa Füreden királyi látogatásra s biztosak lehetünk abban, hogy Ferenc Józsefet nagyobb örömmel és hírveréssel fogadta a fürdő vezetősége, mint például a napjainkban nagyobb megbecsülésnek örvendő Vajda János költőt. Nincs ebben semmi különleges, a király jelenléte jelentőséget kölcsönzött a fürdőhelynek, modern kifejezéssel élve: reklámereje volt. Amikor Ferenc József 1852-ben először látogatta meg Füredet, Bogyay Lajos, Zala Bach-huszár megyei főnöke a következő nyomtatványt juttatta el többek között „Nagyon Tisztelendő Rauch Szaniszló urnák tihanyi kolostor Perjelének": „Még az ország minden részeiben a' népek millióinak örömzaja О FELSÉGÉNEK dicsőségesen uralkodó CSÁSZÁRUNK és APOSTOLI KIRÁLYUNKNAK honunkban legkegyelmesebben tett megérkeztét, - 's azon szerencsét hirdeti, hogy magas jelenlétével az ország minden részeit boldogítja, Zala megyének is azon kitűnő szerencse jutott osztalékul, hogy Ő FELSÉGE, Legkegyelmesebb CSÁSZÁRUNK és APOSTOLI KIRÁLYUNK folyó hó 29-én regveli órákban Keszthelyen, majd ugyan az napon B.Füreden e' megye hódolatát elfogadni kegyes leend."17 Az említett napon a fürdőlista szerint összesen 117-en érkeztek a Savanyúvízhez, magát a császárt is beleszámítva, aki valamennyi címe és rangja felsorolásával egy egész lapot foglal el a kurlistán.. Kíséretét összesen hatvanan alkották Bécsből és Budáról (szintén kiemelten szerepeltek a listán). A császár látogatásának napján Füredre érkező további 57 fő abszolút idénycsúcsnak számított. (Hogy az uralkodóház tagjainak Füredre érkezése önmagában is vonzerőt gyakorolt, arról Kisfaludy Sándor is megemlékezik egy 1832-ben írt levelében József nádor nevezetessé lett füredi tartózkodása kapcsán: „Füreden három hetet töltöttem, hol most annyi vendég sereglett öszve, a' mennyit a' Palatínusnak 1824-ben ott mulatása óta nem tudok."1 8 Az 1847 nyarán Füreden tartózkodó Degré Alajos hasonló élményekről számol be István nádor azévi füredi látogatásáról: „A hetek óta néptelenné vált Balaton-Füred ma minden zugában megtelt, épületein lobogók, szőnyegek s virágok lengtek, terein a nép ünnepies viseletben hullámzott."19 Ha egy fürdőhely fénykorát próbáljuk időbeli keretek közé szorítva meghatározni és ennek egyik, de korántsem egyetlen ismérveként az adott időszakbeli elit jelenlétét is vizsgálat alá vesszük, akkor e tekintetben a döntő tényező nem az, hogy ez az elit visszamenőleg szemlélve — azaz abszolút értékek szerint mérve — előbbre való-e egy másik időszak — esetünkben az önkényuralom és a kiegyezés kora — elitjénél, hanem maga az a tény, hogy az elit jelen van. Meglehet, hogy a reformkori társadalmi-politikai-művelődési elit összességében magasabb értékek hordozója a társadalom és a történetírás értékítélete szerint, ám nem képviseltette magát nagyobb számban és arányban Füreden a reformkor éveiben, mint 1848-49 után. 17 Megyefőnöki hirdetmény. Zalaegerszeg, 1952 június 13. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred 18 Kisfaludy Sándor levele Ujfalvy Sándorhoz. Sümeg, 1832 augusztus 1. Közli: Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai. Közreadta: Dr. Gyulai Farkas. Kolozsvár, 1941. 244. 19 Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. Budapest, 1983. 156.
