Századok – 2002
Történeti irodalom - Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. (Ism.: -Turbuly Éva) IV/966
966 TÖRTÉNETI IRODALOM Horváth Zita PARASZTI VALLOMÁSOK ZALÁBAN I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában Zalai Gyűjtemény 51. Zala Megyei Levéltár. Zalaegerszeg, 2001. 480 o. A Zala Megyei Levéltár kiadványozása immár 30 éve példaadó hazai levéltáraink között. 1974-ben indult el a Zalai Gyűjtemény sorozat, amelynek a 4. számtól a levéltár mindenkori igazgatója — elsőként Simonffy Emil — volt a kiadója, szerkesztője pedig 1984-ben bekövetkezett haláláig a jeles jogtörténész, Degré Alajos. Már az első kötetek nagy sikert arattak. Különösen ismert és keresett volt az 1976-ban megjelent 5. szám, az úgynevezett Deák-kötet, amelyben a szakma legjobbjai — Szabad György, Hanák Péter, Vörös Károly, Máthé Gábor, Sándor Pál és mások — publikáltak a Deák kutatásban azóta is számon tartott tanulmányokat. Az utódok folytatják a Simonffy és Degré által elkezdett kiadói munkát. A levéltár gondozásában a Gyűjtemény és a Zalaegerszegi Füzetek mellett számos, a két sorozatba nem beilleszthető kötet is napvilágot látott. Az intézményvezető kiadók munkáját segíti, hogy ütőképes és termékeny szakmai gárda alkot az intézményben, amely a külső szerzők bevonása mellett biztosítja a hosszú távú és magas színvonalú munka bázisát. Ez tette lehetővé, hogy a Zalai Gyűjtemény 28 éven át fennmaradhasson és átléphesse a kiadvány-sorozatoknál ritka 50-es határt. A közelmúltban jelent meg 51. száma, a Miskolci Egyetem fiatal oktatójának, Horváth Zitának a munkája, aki Paraszti vallomások Zalában I. címmel a Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatait adja közre a megye három keleti járásában, a kapornakiban, a szántóiban és a tapolcaiban. A szerző részben zalai származása, részben az ott töltött két év révén kötődik az intézményhez. A Miskolci Egyetemre kerülve, kutatásai egyik alapvető forrásbázisát a zalai anyag adja, innen választotta szak- és PhD dolgozatának témáját is a Mária Terézia-féle úrbérrendezés köréből. A megjelent és ismertetendő munka a disszertáció kötetté formált változata. A témaválasztás több okból is fontos. Többen leírták már, hogy az úrbérrendezés, mint az államhatalom első országos fellépése a jobbágyság és a földesurak viszonyrendszerének szabályozására, a korábbi magánjogi viszony közjogivá alakítása sorsfordító volt a magyar parasztság számára. Közel egy évszázadon keresztül, sőt azon túl is meghatározta életét, gazdasági és munkakörülményeit, hiszen a jobbágyfelszabadítás során csak az úrbéres állomány kerülhetett az egykori jobbágyok tulajdonába. A végrehajtott úrbérrendezés hatalmas mennyiségű, csak a helytartótanácsi levéltárban 352 csomónyit kitevő iratanyaga — ellentétben például a II. József-féle összeírás dokumentumaival — szinte hiánytalanul fennmaradt. A statisztikai jellegű források, az úrbéri tabellák feldolgozása és kiadása régiókat összefogó, országos feladatként készült el. A Felhő Ibolya vezette munkacsoport példaértékű munkát végzett, az 1970-ben megjelent dunántúli kötet kutatástörténeti jelentőségű (Felhő Ibolya szerk.: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában I.. Dunántúl Bp. 1970.). Csak remélhető, hogy a keleti megyéket feldolgozó rész, amely híreink szerint már a szerkesztés állapotában van, mielőbb megjelenik. A táblázatokkal közel egy időben készült leíró források, a kilenc kérdőpontra adott válaszok feldolgozása a régi megyei törvényhatósági kereteken belül történik, és jóval lassúbb, annak ellenére, hogy a forráscsoport kiemelkedő történeti értékét már régen felismerték. Elsőként Heitmann Imre jelentette meg a Pest megyei kérdőpontokat, 1967-ben (Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt, tulajdon vallomásainak tükrében Bp. 1967.). Két évtizednek kellett eltelnie, hogy újra felfigyeljenek e forrásokra. A 80-as évek második felétől kezdve Takács Péter és Udvari István a Zemplén, Szabolcs és Szepes megyei magyar, szlovák valamint ruszin nyelvű vallomásokat publikálták (Takács Péter-1987: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772. Nyíregyháza, -1991: Úrbéresek vallomása Szabolcsban 1772. Bp., Takács Péter-Udvari István-1995-1996: Zemplén megyei jobbágy-vallomások az úrbérrendezés korából I-II. Nyíregyháza). A forrásközlésen túllépve mélységében is foglalkoztak az úrbérrendezéssel, elsősorban néprajzi és nyelvészeti szempontok alapján. Borsod megye investigációit Tóth Péter adta közre 1991-ben (Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai . Borsod megye (1770) Miskolc, 1991.). Ő kezdeményezte a Sopron megyei vallomások publikálását is, amelyek két kötetben (külön választva a magyar és német nyelvű válaszokat) jelentek meg, előbbi Tóth Péter, utóbbi Tirnitz József munkájaként (Tóth Péter: A
