Századok – 2002
Dokumentumok - Molnár András: Kossuth cenzúrázott országgyűlési beszéde (1848. február 8.) IV/909
KOSSUTH CENZÚRÁZOTT ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉDE 1848-BAN 913 segítő, és a törvénytelenségek fölött szemet hunyó kormányt, különösen Apponyi György főkancellárt.1 3 Lukács1 4 szerk. Február 8-án 1848. Kerületi ülésben: Az administratori rendszer iránt érkezett kegyelmes királyi leirat1 5 tárgyalásakor a beregi indítványra1 6 következett vitatkozások alkalmával: Pest megye követe, Kossuth Lajos:1 7 Hogy Baranya megye követe1 8 az országnak azon hivatalnokát1 9 , aki — mert a törvény mellőzésével praesidialisokkal2 0 kormányozza az országot — személyében az alkotmányos nemzet irányában a legtöbb felelősséget vonta magára, védelme alá vette, méltónak találom; hanem védelmére ellenokaimat viszont meg fogom mondani, s motiválni azt, miért nincs nekem azon magas helyzetű egyéniségben bizalmam, s miért tartom a kormányt nem jó és nem alkalmas kezekben lenni, el fogom mondani,21 De mielőtt ezt tenném, a beregi indítványra kell egy pár szót szólanom, mert a mai ülési vitatkozásoknak is nagy részét tette az eszméknek akörüli forgása: „értetett-e azon beregi indítvány vagy sem"? Már tegnap mondtam2 2 , hogy három előadást és egy írást lévén alkalmunk e tárgyban hallani; magokra a beregi követéire nézve is azon véleményben vagyok utóbbi előadásaiknál fogva, hogy keresték a világosságot, s megfásult lelkünk, midőn meglelték.2 3 Hanem miután a 13 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. Genfben, 1864. 2. köt. 550-563., Wirkner Lajos: Élményeim. Néhány lap 1825-től 1852-ig terjedő, nyilvános pályám naplójegyzeteiből. 2. kiad. Pozsony, 1880. 191-196., Pulszky Ferenc: Életem és korom. 2. kiad. Bp., 1884. 1. köt. 263-266., Vukovics Sebő emlékiratai. (Sajtó alá rendezte Bessenyei Ferenc) Bp., 1894. 45-50., Kónyi Manó: Lónyay Menyhértnek 1847/8-diki naplója. Első közlemény. In: Budapesti Szemle 1896. 85. köt. 231. sz. 337-362., Második közlemény. In: Budapesti Szemle 1896. 86. köt. 232. sz. 18-49. (vö. Lónyay Menyhértnek 1847/8-diki naplója. In: Szószék és csatatér. Politikusi naplók és visszaemlékezések 1848-1849. [Sajtó alá rend. Hermann Róbert] Bp., 2000. 35-70., 448-456.), Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. 2. köt. (1843-1848) (Szerk. és bevez. Viszota Gyula) Bp., 1930. CCLXV-CCLXXXVIII., Barta István i. m. 44-50., 499-524., Molnár András: Batthyány Lajos a reformkorban. Zalaegerszeg, 1996. 144-147. 14 Lukács János (1818-1861), ügyvéd, táblabíró, 1847/1848-ban a pozsonyi országgyűlés gyorsírója, az alsótábla hivatalos naplójának egyik szerkesztője. 15 Az 1848. január 30-án kelt királyi leirat tagadta, hogy az adminisztrátorok kinevezése és tevékenysége törvényellenes volna, a hivatalukból elmozdított főispánok visszahelyezését pedig a távolabbi jövőre halasztotta. Vö. Barta István i. m. 503-504. 16 Lónyay Menyhért (1822-1884), Bereg megye mérsékelt ellenzéki követe az országgyűlés alsótáblájának 1848. február 5-i kerületi ülésén — az udvarral folytatott titkos tárgyalások eredményeképpen — az adminisztrátori rendszer tárgyában érkezett királyi leirat elfogadását indítványozta, ezzel nyílt szakadásra került sor az ellenzék soraiban. 17 Az eredeti kiemeléseket (aláhúzásokat) félkövér betűkkel jelezzük. 18 Somssich Pál (1811-1888), helytartótanácsi tanácsos, Baranya megye első követe, az újkonzervatív párt országgyűlési vezére. 19 Apponyi György gróf (1808-1899), konzervatív politikus, 1846 áprilisától főkancellár. Az ő nevéhez fűződik az adminisztrátori rendszer kiépítése. 20 Elnöki leiratokkal, rendeletekkel. 21 Kurzív betűkkel jelezzük azokat a szövegrészeket, amelyek egyáltalán nem (még stilizálva, átfogalmazva sem) találhatók meg a Pesti Hírlap tudósításában. 22 Kossuth 1848. február 7-én, a kerületi ülésben elmondott beszédét — a Pesti Hírlap cenzúrázott tudósítása nyomán — közli Barta István i. m. 515-520. 23 „Kereste a fényt, és felsóhajtott, amikor megtalálta", azaz csalódást érzett, amikor megtalálta a keresett dolgot. Visszautalás Kossuth előző napi beszédére. Vb. Barta István i. m. 516.
