Századok – 2002
Tanulmányok - Miskolczy Ambrus: Kossuth Lajos egy ismeretlen napló tükrében. Hiúság megszállottja vagy emberarcú Robespierre? IV/881
904 MISKOLCZY AMBRUS ter jellemzése erre utal, miután a radikálisokat mint vérbeli republikánusokat említette: „Mások magukat csak körülményekbelieknek mondák, mint Szemere, sőt még Kossuth maga is; s a magukat úgynevezni szerető girondisták."80 Mészáros egyébként a girondisták egyik vezéralakjához hasonlította Kossuthot, a szónokot, aki „még az ellenző észt is magával és magához ragadta": „Róla is el lehetett ekkor mondani, mit Lamartine Vergniaud-ról mondott: »0 nem volt minden órának embere, hanem csak a nagy óráké; s azért amint a szószékről lelépett, felségének vége szakadt, s csak emberré lőn.«81 Igaz, környezetéből kiemelkedő munkás emberré. Nem tudjuk, Kossuth olvasta-e Lamartine könyvét, de akár igen, akár nem, csak egyetérthetett ezen mű azon következtetésével, hogy a girondisták a politikai impotencia hordozói is voltak. Nem is példálózott velük. Ugyanakkor tisztában volt azzal, hogy mennyire kísért a nagy francia forradalom forgatókönyve, melyet Thiers könyvéből ismert, és melyből jegyzeteket is készített.82 Felkészült a történelemből és annak alakításából. A francia példát követte, amikor papírpénz kibocsátását kezdeményezte. Augusztus 21-én pedig mindenkinél konkrétabban és fenyegető sejtelmességgel jelezte a magyar 1848 és a francia 1789 párhuzamát: Mert „ha végig nézem az eseményeket, látom, hogy azt a históriát gombolítjuk, mit mások gombolítottak más epochában 50 évek előtt. Ott is így folytak a dolgok; csak attól őrizzen meg az isten, hogy karikatúrái ne legyünk egy nagyszerűségnek, és legyen elég erőnk a drámát úgy eljátszani, mint másutt eljátszották. Ott is úgy mentek a dolgok, s csudálkozom, midőn bizonyos urak, kik azt mondják, vizsgáljuk meg a tényeket, mindjárt konventet emlegetnek. Olvassuk meg csak a históriát, midőn először jöttek a braunschweigi hercegnek vezérlete alatt csapatok, s az első csatát nem nyerték meg a franciák, neki rukkoltak mindjárt a tribunnak, ha úgy megy a gombolítás, majd akad egy Robespierre, aki guillotint fog használni, szinte úgy a katonai árulók, mint a polgári veszélyes emberek irányában."83 Minden sejtelmessége ellenére egyértelmű üzenet. A forradalmi önvédelem egyértelmű igenelése. Ugyanakkor annak jelzése is, hogy a harc olyan áldozatokat is követelhet, mint Franciaországban, miután Ferdinánd braunschweigi herceg meghirdette az ellenforradalmi intervenciót, és ezzel a háborúval csak siettette azt, hogy a konvent átvegye a hatalmat, forradalmi törvényszékeket állítson fel, és beköszöntsön a jakobinus terror. Kossuth a fentebb idézett vidini levélben azoknak is válaszolt, akik a magyar Gironde elleni fellépést is vártak volna tőle. Azt várták volna tőle, hogy Robespierre-ként lép fel. Ezek között nemcsak különböző radikálisokat találunk. Hanem még amolyan régivágásű — vagy talán csak forradalmi hadvezéreinknél nagyobb fegyelemhez szokott — katonát is, mint Vetter Antal, aki természetesen katona-kollegáival szemben szeretett volna több szigort, legalábbis az 1870-es években írt emlékirataiban: „Ha Kossuth csak néhány napra Robespierre szerepét gyakorolta volna, vagy 80 Mészáros Lázár: Eszmék és jellemrajzok. Pest, 1871. 45. 81 Mészáros Lázár: Emlékiratai. II. Szerk. Szokoly Viktor. Bp. 1866. 179. 82 Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Bp. 1946. 357. 83 KLÖM, XII. 772.
