Századok – 2002
Tanulmányok - Miskolczy Ambrus: Kossuth Lajos egy ismeretlen napló tükrében. Hiúság megszállottja vagy emberarcú Robespierre? IV/881
KOSSUTH LAJOS EGY ISMERETLEN NAPLÓ TÜKRÉBEN 891 ségek között lesz kivívandó, talán csak azért hogy megszűnjenek, minden nemzetiségek közti vetélkedések, és testvéri kezet nyújtson mindenki egymásnak elvégre, úgy mint ember, embernek, nem pedig mint nemzet, nemzetnek. Vasutak, közlekedések közelébb fogják az embereket egymáshoz hozni, egybe fognak barátkozni, egyeledni, míg utoljára, nyelv is egy lesz: Bábele mindegyiknek. - Egy ujj közös nyelv egybeszedve mindegyikből. - Sok harcba, vérbe, fog kerülni, míg ez megtörténik, mostan élőknek meg kell halniok elébb, mert mü nem tudunk egyebek lenni, csak azok mik vagyunk - én legalább, magyarnál egyéb nem tudok lenni, pedig látom a jövő homályában, hogy a nemzetiség feletti harcok után el kell jőni az időnek mikor, az emberiség, nem pedig a nemzetiség lesz a jelszó. -Kozmopolitizmus, nem patriotizmus. - Hogy akkor, azután mi lesz : a Zankapfel - nem lehet tudni? - Vallásos, nemzetiségi harcokon túlesve - de csendesség bajosan lesz, az emberi kebel nem úgy van teremtve, hogy az állandó békét tudna e földre árasztani. Fourier ábrándai ha beteljesülnének." Augusztus 17-én elmarasztalta Kossuthot, mert az magánkörben úgy nyilatkozott, „hogy forradalmi úton is fogja igyekezni kivívni a harcot, csakhogy rögtön magyar lábra állíttassék a katonaság. Szívén nem hordozza az oly ember, hazájának javát, ki nem a békét kívánja inkább eszközölni. Az egész Kossuthról nem tartok sokat, kivált mint pénzügyminiszterről. Lehet bámulni talentumát, szónoki tehetségét, hasznát is vettük márciusig, most jobb volna, ha tárcáját másnak által adná. Hiúság, és vanitas, vanitas és hiúság, azok vezérlik Kossuthot, és Kossuth az országot." Úgy tűnik, mintha a mérsékeltek véleményét visszhangozná Gyulay. Mintha Széchenyi István szaggatott naplóbejegyzéseit fordítaná át kerek és lapos mondatokká, bár ezekben a gazdasági ügyekhez értő közlekedésügyi miniszter éjjel-nappal dolgozó pénzügyminiszter kollegája képességeit nem kérdőjelezte meg, mint azt a „naplászatban" és nőcsábászátban szorgalmas Gyulay tette. De nem is ez az érdekes, hanem a gondolatok, benyomások hullámzása. íme néhány példa Széchenyi Kossuthra vonatkozó megjegyzéseiből. Augusztus 10-én Kossuth közölte: „Diktátor kell. Legyen Batthyány Lajos az." Augusztus 13-án: „Konferencia Kossuthnál. Nincs észnél." Augusztus 15: „Forradalom Sárfészekben." Augusztus 16-án: „Konferencia Kossuthnál. Csak [?] forradalomban látok üdvösséget." Augusztus 18-án „Kossuth hadsereget akar magának felállítani." Aztán: „Minisztertanács Kossuthnál... Igazi agónia." Augusztus 19-én reggel 8 órakor a minisztertanácson Kossuth is ott volt, és immár „egész tűrhetően alakul minden." Aztán „Képviseleti ház. Kossuth derekasan beszél." Augusztus 20-án: „Konferencia Kossuthnál. Minden jól mehetne, ha Szenttamást elfoglalnák! Mindig minden egy kockára téve!" Augusztus 21-én: „Konferencia Kossuthnál. Nagyon levert. Képviseleti Ház. Kossuth gyakran szól. Teljesen naivan is: boldogság ellenzék tagjának lenni". Este: Bfatthyány] Lajos fogad velem egy tízesbe [vagy egy a tíz ellen], hogy 8 napon belül Szenttamás bevéve. 0, Isten, ez a vakság! Általában együtt kockázik és a sötétben! Nem sejti helyzetünket!"3 0 A tanulság: Széchenyi olykor maga is elfogadta volna a kossuthi politikát, ha sikerült volna a szerb felkelésre 30 Gr. Széchenyi István Döblingi irodalmi hagyatéka, 368-379.
