Századok – 2002
Tanulmányok - Frank Tibor: Kossuth és Shakespeare: nyelv és politika IV/863
KOSSUTH ÉS SHAKESPEARE: NYELV ÉS POLITIKA 871 bokra is találunk utalásokat, így a Szentivánéji álomra és a Viharra.,6 4 Úgy találta, hogy a Romeo és Júlia „búcsúvételi jelenet[é]ben a virradó reggel rajzolata olly isteni szép!", tökéletes „táj- s természetfestő, rajzoló poesis, 'poésie descriptive'", amelyet szerinte „még Shakespeare-nek is csak egyszer sikerült remekül használni".65 Emellett bírálta is az angol költőóriást, mondván, hogy történelmi darabjai kevésbé sikerültek.6 6 Szinte a csodával határos, hogy mire cellájának ajtaját az amnesztia 1840-ben megnyitotta, Kossuth már meglehetős angol tudással rendelkezett. Tanulmányozott mind angol, mind amerikai müveket, és elsajátította az angol mondat szerkezetét és ritmusát. Shakespeare-nek nemcsak költőisége és zeneisége bűvölte el, hanem sokat tanult tőle az emberi kapcsolatokról, a hatalomról és a politikáról is. Mivel a 19. század hajnalának gyermeke volt, szellemi láthatárát az irodalom segítségével tágította, s miután nagyon érdekelte a dráma és a színház,67 és nyilván erősen hatott rá Shakespeare és más drámaírók színpadiassága, nagyon valószínű, hogy olvasmányai sokban hozzájárultak saját későbbi nyilvános fellépéseinek oly sokat vitatott teátralitásához. Kossuth angolsága, amely a klasszikus és romantikus angol és amerikai szerzők műveire és néhány Shakespeare tragédiára épült, immár lehetővé tette, hogy angol nyelvterületen is föllépjen politikai szerepben. Miután a börtönévek dicsfénye biztosította számára a kellő népszerűséget,6 8 készen állott arra, hogy Shakespeare-t és annak nyelvezetét, de főként angol nyelvtanulásának körülményeit politikai fegyverként vesse be. III. Kossuth nyelvtudásának próbájára sokáig nem került sor. A szabadságharc 1849-es leverése előtt — amikor kénytelen volt elhagyni az országot — soha nem volt Angliában vagy Amerikában. Negyvenkilenc éves volt, amikor először lépett Anglia partjaira. Ezt megelőzően soha nem volt alkalma rá, hogy nagyobb hallgatóság előtt anyanyelvén kívül bármilyen idegen nyelven szóljon. Még törökországi tartózkodása alatt sem volt „sok alkalom az angol tanulásra".6 9 1852. április 30-án, a bostoni Faneuil Hallban rendezett banketten így emlékezett Southamptonba érkezése előtti angol nyelvtudására: „Hogy megmutassam Önöknek, mily kevés volt angol tudásom, arról londoni barátom és képviselőm, Mr. Pulszky tanúbizonyságot tehet [...] néhány héttel azelőtt, hogy megérkeztem Southamptonba, elküldtem neki egy követutasítást, 64 Kossuth Almási Balogh Pálhoz, Buda, 1840. március 15.; Kossuth Vachott Kornéliához, Párád, 1840. július 21., Kossuth Lajos Iratai, 620, 643. 65 Kossuth Apjához és Anyjához, Buda, 1838. május 20., OL: R 90,1. 50; közölte Kossuth Lajos Iratai, 412. 66 Kossuth Anyjához, Buda, 1838. szeptember 27., OL: R 90, I. 49, 106.; közölte Kossuth Lajos Iratai, 493. 67 Kossuth Anyjához, Buda, 1838. február 11., Kossuth Lajos Iratai, 321-325. 68 Kosáry, „Kossuth fogsága", II. rész, 430. 69 Kossuth beszéde a Faneuil Hall-ban, Boston, 1852. április 30., in Kossuth in New England: A Full Account of the Hungarian Governor's Visit to Massachusetts, with His Speeches, and the Addresses That Were Made to Him (Boston: John P Jewett & Co.; Cleveland, Ohio: Jewett, Proctor and Worthington, 1852), 106. Vö. Jánossy Dénes, szerk., A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában, I. kötet (Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1940), 371.
