Századok – 2002

Tanulmányok - Hermann Róbert: Kossuth Lajos fővezérsége IV/823

KOSSUTH LAJOS FŐVEZÉRSÉGE 859 Ha Perczelnek helytelen fogalma volt „a hadvezéri függés felől", igen nehezen minősíthető Dembinski magatartása, aki az egész szegedi összpontosítás szülőatyja volt, s aki a fővezérség átvételekor reménytelennek minősítette Szeged és környéke tartását, majd nem a Maros völgyében, a magyar kézen lévő Arad, az összpontosítás új helyszíne, hanem a cs. kir. csapatok kezén lévő Temesvár felé vonult vissza. És hiába küldte neki mind Kossuth, mind Aulich az ellenkező értelmű rendeleteket, Dembinski egyre távolodott Aradtól, hogy aztán augusztus 9-én a magyar fősereg Temesvárnál ütközzön meg a cs. kir. főerőkkel. S noha Kossuth augusztus 9-én fővezérré nevezte ki Bemet, a Temesvár alá érkező tábornok már nem tudta megfordítani a hadiszerencsét. A temesvári vereség után pedig már teljesen mindegy volt, hogy ki is veszi át a fővezérséget. A helyzet kialakulásáért Kossuthot kétségtelenül komoly felelősség terhelte. Ha 1849. július elején nem az indulataira hallgat Görgeivel szemben; ha július 7-8. után nem teszi lehetetlenné Mészáros fővezéri ténykedését; ha nem „kokettál" folyamatosan Perczellel Mészáros ellen; talán ki lehetett volna használni azt a csekély esélyt, amit Görgei felvidéki hadjárata és Haynau főseregének Szeged felé történő, túlzottan merész előnyomulása nyújtott. A szőregi és temesvári csaták után azonban már semmilyen esély nem maradt. S Kossuth, akinek az önvizsgálat soha nem volt erős oldala, aki igazi profi politikusként soha nem vallotta be egyetlen komoly hibáját sem, a katasztrófából nem azt a következtetést vonta le, hogy túlzottan gyakran avatkozott bele a hadvezérek dolgába; hanem — mint 1849 utáni megnyilatkozásai mutatják — arra a téves következtetésre jutott, hogy a vereség oka éppen e beavatkozások esetlegessége és csekély száma volt. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE HL Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc iratai. Kossuth Lajos írásai a vezérkarról. A szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Ács Tibor. Bp., 1994. Beér János-Csizmadia Andor szerk.: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp., 1954. Saját kezébe, ott, ahol... Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból. Szerk. Farkas Gyöngyi. Az iratokat válogatta, a német nyelvű iratokat fordította Böhm Jakab. A bevezető tanulmányt írta Csikány Tamás. Bp., 1998. Jerzy Bulharyn: Az 1848. és 1849-iki magyar háború vázlata. (Rys wojny Wçgierskej w latach 1848 i 1849. Paryz, 1852.) Fordította Divéky A-doiján. Hadtörténeti Könyvtár, Budapest, 1889. Danzer F. Alfonsz: Dembinski Magyarországon. Bp. 1874. 1848-49. Ács Tibor, 1994. Beér-Csizmadia Bőhm-Farkas-Csikány Jerzy Bulharyn Danzer