Századok – 2002
Tanulmányok - Hermann Róbert: Kossuth Lajos fővezérsége IV/823
KOSSUTH LAJOS FŐVEZÉRSÉGE 853 rencséjében bízhatott: Kossuth indítványának ellene szavazott." Miután pedig Kossuth önhatalmúlag, a minisztérium megegyezése nélkül nem akarta felvenni a tábornoki és a fővezéri címet, „e kívánatáról, bár nem minden rejtett bosszúság nélkül, véglegesen lemondott."13 3 A minisztertanács tehát elvetette Kossuth kívánságát, ugyanakkor úgy határozott, hogy a helyzet tisztázása érdekében Kossuth és Aulich hadügyminiszter Görgei táborába mennek. „így láttuk jónak" - írta Szemere július 25-én Görgeinek.13 4 Maga Kossuth közvetlenül a minisztertanács után írt Görgeinek. „Édes hazánk megszabadításának minden tekinteten felül álló érdeke a veszély nagyságánál fogva okvetlenül megkívánja, hogy a nemzet különböző hadseregeinek öszszevágó munkálata eszközöltessék" - írta, s felkérte, tudassa, „mely helyet tart jelen állomásához s munkába vett hadjáratához képest legalkalmasabbnak arra, hogy július 26-án estve vagy 27-kén délben Tábornok úrral én és az alulírt hadügyminiszter személyesen találkozhassunk, s a teendők iránt értekezhessünk." Levele végén közölte Mészáros lemondásának hírét, hozzátéve: „Az operációk egysége pedig semmi esetre sem tűrhet a haza kiszámíthatlan veszélye nélkül időveszteséget."135 A kormányzó útjáról Görgeit jó barátja, Szabó Imre ezredes, hadügyi államtitkár is értesítette: „A közvélemény számodra kedvezően alakul, az ő számára viszont kedvezőtlenül. (...) A kormányzónak valószínűleg tudomására hozták, hogy veled és melletted még egzisztálhat, nélküled azonban el kell buknia, hogy szükséges veled megegyeznie, veled kibékülnie. Ez az utazás legvalószínűbb oka és célja. Ravasz!"13 6 Horváth Mihály szerint Kossuth véglegesen lemondott fővezéri aspirációiról. Ez azonban egyáltalán nem volt így. Közvetlenül elindulása előtt Kossuth két levelet kapott Perczel tábornoktól, egyet július 24-i, egyet 25-i dátummal.13 7 A két levél egyike sem ismert, s tartalmukra is csak Perczel egy utalásából, Kossuth válaszából, illetve Szemeréhez intézett leveléből lehet következtetni. Perczel néhány nap múlva arról írt Szemerének, hogy Kossuthnak megírta: „Görgei tábornokkal egyetértve — feledve a múltat — szívesen teendek mindent. Ily szempontbul kell harci működéseinknek kiindulni."138 Kossuth Szemeréhez intézett levele szerint Perczel „egy gyönyörű, becsületes s katonailag okos levelet írt - Görgei irányában is."139 A Perczelnek írott levelében megköszönte az — úgy tűnik — konciliáns leveleket: „Csak ne haragoskodjunk, mert az soha sem vezethet jóra. Ellenben az igen jóra vezet, ha közlöd velem a bajokat, tanácsot adsz, s gondolatot cserélve, együtt mindég kitaláljuk a legnagyobb orvosló szert. Én tudom, hogy senki, s én sem szeretem tisztábban, jobban a hazát, mint te; - de légy te is 133 Horváth Mihály Ш. 331. 134 Közli Szemere Bertalan 175. 135 Közli KLÖM XV 768. 136 Szabó Imre - Görgei Artúr, Szeged, 1849. júl. 24. éjjel fél 12 óra. HL 1848-49. 39/327. Magyar fordításban közli Böhm-Farkas-Csikány 194. 137 A Perczelnek szóló — csak korábbi közlésből ismert — levél szövegében július 21-25-i levelek szerepelnek, azonban a Szemerének írott július 25-i levél egyértelműen Perczel tegnapi leveléről szól, azaz helyesen július 24-25-i levelekről lehetett szó; a 24 helyett a 21 olvasati, vagy nyomdahiba lehetett. 138 Perczel - Szemere, Kistelek, 1849. júl. 28. Közli V Waldapfel Eszter IV 255. 139 KLÖM XV 777.
