Századok – 2002

Tanulmányok - Hermann Róbert: Kossuth Lajos fővezérsége IV/823

KOSSUTH LAJOS FŐVEZÉRSÉGE 845 mert a fővezér nem ment fel annak idejében azt személyesen effektuálni". Kossuth többek között azzal indokolta a haditerv megváltoztatását, miszerint, ha Wysocki hadteste anélkül vonulna le, hogy Görgei hadserege a helyébe lépne; ezáltal az orosz főseregnek szabad választásán múlik, hogy Görgei hadseregét vágja el, Bemet semmisíti meg, vagy pedig követi Wysockit dél felé, s ezáltal nem hagy időt Jellacic megverésére.92 A minisztérium és a fővezéri kettős még aznap, július 8-án megkapta Kos­suth újabb levelét. A levél mind a minisztereket, mind Mészárosékat meglepte és felháborította. Mészáros hosszú, saját kezű levélben közölte Kossuthtal a megvál­toztatott haditervvel szembeni kifogásait. Ervelése szerint megeshet, hogy sem az oroszokat nem sikerül megverni, sem Jellacicot; ha Jellacic legyőzi Vettert, veszélyez­tetheti Szegedet, felmentheti Temesvárt, s ezzel odalesz a magyar hadsereg hadmű­veleti bázisa. Közölte, hogy a hírek szerint Nagysándor tábornok I. hadteste július 9-én Gödöllőn lehet, sőt, állítólag a másik két hadtest is megérkezik; s mivel ő, Mé­száros, nem ismeri Perczel és Wysocki haderejének összegét, és arcvonalának kiterje­dését, még utasítást sem tud adni a feldunai hadsereg hadtesteinek a hova vonulásra. Kemény szavakkal utasította vissza Kossuth szemrehányásait, mondván, hogy a ha­zaszeretetnek is vannak határai, s hogy Kossuth szemrehányásai már csak azért is alaptalanok, mert ő nem akart fővezér lenni, s csak Kossuth azon ígéretére vállalta el ezt a tisztet, hogy a kormányzó nem fog beleavatkozni a hadműveletek irányításába. „Végre nem tudom főhadiszállásommal hol sereget keresni, s eképp eljött az idő, hogy Kormányzó úr az egy oldala melletti haditanáccsal az ország hadi dolgait vezesse, mely tanácshoz, reménylem, hogy csekély személyemet nem sorozandja".93 Dembi­nski arra figyelmeztette Kossuthot, hogy Jellacic Eszéken keresztül bármikor je­lentős erősítéseket kaphat, s így már csak ezért is szükség van Wysocki hadtestére a Délvidéken.94 Szemere pedig figyelmeztette a kormányzót eljárásának a minisz­teriális kormányzattal való ellentétére.9 5 Július 9-én Kossuth a fenti leveleket véve hosszú levélben igyekezett meg­győzni Mészárost és Dembinskit arról, hogy ő nem változtatta meg a haditervet, csupán a körülményekhez igazította azt. Közölte azt is, hogy az oroszok kiürítet­ték a Tiszántúlt. Kossuth szerint az eredeti haditerv célja az volt, hogy a Tisza­vidéket ne adják fel harc nélkül az oroszoknak.9 6 A Perczellel való jó viszony további fenntartását szolgálta, s Kossuth vele kapcsolatos terveit bizonyítja Per­czel öccsének, Miklósnak az ezredesi és aradi várparancsnoki kinevezése.97 Kossut ugyanezen a napon — persze Mészáros tudta nélkül — felajánlotta a fővezérséget Bem tábornoknak is.9 8 Bem csak július 17-én válaszolt: Két hónapra teljhatalmú 92 Kossuth júl. 8-i levelét ld. KLÖM XV 683-686. - A tábornoki kar memorandumát ld. MOL H 2. Kossuth Miscellanen 114. A haditanácsra ld. Józef Wysocki 86-88. 93 Mészáros válaszát ld. HL 1848-49. 36/456.; részleteit közli Steier Lajos I. 180-182. 94 Dembiriski levelét ld. HL 1848-49. 36/455., magyar fordításban közli Böhm - Farkas -Csikány 184. 95 Szemere levelét ld. Szemere Bertalan 557-558. 96 Kossuth júl. 9-i válaszát ld. KLÖM XV 694-695. 97 Közli Hermann Róbert, 1992. 161. 98 Kossuth júl. 9-i levelét Bemhez ld. KLÖM XV 696.

Next

/
Oldalképek
Tartalom