Századok – 2002
Tanulmányok - Hermann Róbert: Kossuth Lajos fővezérsége IV/823
KOSSUTH LAJOS FŐVEZÉRSÉGE 843 megelőznie a jobb parton; „vajon ez csatába mehet-e által akkint, hogy az ellenség megverettethessék? ez a körülményektől (s a vezérek megítélésétől) függ - vezér urak azonban komolyan utasíttatnak oly csatába, mely veszteségre vezetne, s a koncentrácionális lejövetelt akadályozhatná, nem ereszkedni, mert ennek még egy netaláni győzelem esetében is minden esetre azonnal meg kell történni". A hadsereg elindulását a minisztertanács július 7-re tűzte ki.85 A minisztertanácson szóba került a hadügyminiszteri helyettesítés ügye is. A szűkszavú határozat szerint „a hadügyminiszteri tárca betöltéséig a kormányzó ez ügyekben a külügyminiszter ideiglenes ellenjegyzése mellett intézkedendik." Magáról a minisztertanácsról az emlékiratok többsége meglehetősen szűkszavúan számol be. Duschek Ferenc haditörvényszéki védőirata szerint azonban Kossuth azzal a javaslattal állt volna elő, hogy miután a rendelkezésre álló tábornokok közül Perczel kivételével nincs, aki alkalmas lenne erre a miniszteri posztra, egyelőre ne nevezzenek ki senkit hadügyminiszternek, viszont ő magára vállalja a tárca teendőit, Batthyány Kázmér külügyminiszter ellenjegyzése mellett. Duschek szerint a jelenlévő miniszterek egyike sem tiltakozott, ő, Duschek, azonban határozottan szembeszállt e tervvel; így került sor néhány nap múlva Aulich kinevezésére.8 6 Duschek vagy rosszul emlékszik, vagy elfelejti azt, hogy Kossuth javaslata csak azért bukhatott meg, mert a kormányzó nem viselhetett tárcát; ugyanakkor a miniszteri ellenjegyzéssel történő rendelkezés nem ütközött a hatályos törvényekkel. Július 6-án a Komáromba visszatért Klapka és a közben eszméletét már visszanyert Görgei haditanácsot hívtak össze. Ezen úgy döntöttek, hogy a hadsereg július 8-án megtámadja a cs. kir. főerőt, s megkísérel keresztültörni azon. A határozatról Klapka levélben értesítette Mészárost. Alighogy ezt a levelet elküldte, megérkezett Kossuth és Szemere jűlius 6-án írott utasítása, amelyben a kormányzó és a miniszterelnök kijelentették: „A haza megmentése (...) tábornok úrnak mai működésétől s holnapi marsának szerencsés végrehajtásától függ". Klapka erre úgy érezte, hogy felmentve érezheti magát a reggeli haditanács határozatától; s Görgei megkerülésével kiadta a parancsot, hogy az I. hadtest azonnal kezdje meg a levonulást Pest felé a Duna bal partján. Ez azonban Görgei tudomására jutott, s a fősereg vezére azonnal lemondott tisztéről. Klapka kénytelen volt újabb haditanácsot összehívni, visszarendelni az I. hadtestet, s megkezdeni az előkészületeket, hogy a hadsereg július 9-én erőltetett felderítést hajtson végre a jobb parti osztrák állások ellen.87 Július 7-én Kossuth leutazott Ceglédre, s ott „Perczellel ismét a legszorosabb barátságba lépett, s befolyása alatt állott". Kossuth és Perczel is értesült arról, hogy Görgei seregére egyhamar nem lehet számítani. Wysocki ezért azt javasolta Kossuthnak, hogy az ő hadtestét se indítsák el dél felé, hanem inkább Perczel 85 A júl. 5-i minisztertanács határozataira ld. KLÖM XV 660-661. és F Kiss Erzsébet: Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Bp., 1989. 82-83.; Hennann Róbert, 2001. 453-454. (a jegyzőkönyv). 86 Duschek Ferenc 244. A többi emlékirat nem szól erről. Klapka György, 1986. 164-165.; Vukovics Sebő 147.; Mészáros Lázár II. 285. (téves dátummal); Füzes: Batthyány - Blackwell III. 179-180. Dembinski emlékirata (v. ö. Danzer 313-318); Jerzy Bulharyn 190. 87 A júl. 6-8. között Komáromban történtekre ld. Klapka György, 1986. 165-173.; Görgey Artúr II. 228-256.; Görgey István III. 78-121.; Steier Lajos I. 250. Kossuth levelét közli KLÖM XV 669-671.; a tisztázat alapján Klapka György, 1986. 168-169.
