Századok – 2002

Közlemények - Jemnitz János: 1917. Háború – béke? Reform – forradalom? I/75

1917. IIÁBORÚ - BÉKE? REFORM - FORRADALOM? 83 megszigorítottak. Mikor megindult ellenük a kormánymegtorlás, Gompers ezt is helyeselte és kárhoztatta a „nemzetárulókat". Az IWW (Industrial Workers of the World - A Világ Ipari Munkásai) ekko­riban még nagy erővel rendelkezett, elsősorban a nyugati országrészekben, ahol az AFL gyengébb volt. 1917-ben mintegy 30 000 fa-, 40 000 vas- és 24 000 me­zőgazdasági, 15 000 építőmunkás tagja volt. 1917. június l-jén az IWW-hez tartozó favágók sztrájkba léptek. A kormány nyomban katonai egységeket küldött ki a sztrájk elfojtására, s a sztrájkőrség tagjait rövidesen bebörtönözték. A sztrájk a­zonban folytatódott, s július 15-én már több mint 50 000 favágó küzdött a jobb munkaviszonyokért s a nyolc órás munkanap bevezetéséért. 1917 júniusában drá­mai körülmények között folyt le a bányászok sztrájkja. Már ekkor megfigyelhető volt a hadsereg, a különféle „hazafias ligák", s a kifejezetten bűnözőkből bérelt terrorista csoportok együttműködése - a bányászokkal szemben. Június-júliusban több helyütt ezek vállvetve tartóztattak le bányászokat, olykor nagyobb számú csoportokat is, hetekig, olykor több hónapokon át tartották őket fogságban. 1917. augusztus l-jén egy fizetett terrorista csoport Frank Little bányászvezetőt elra­bolta és felakasztotta. Az IWW vezetőit mindenütt üldözték; s 1917. november 13-án az évi konferenciára gyülekező 47 küldöttet letartóztatták, s többségüket csak 1918 decemberében, súlyos bírságok lefizetése után engedték szabadon. Az üldözés módszereihez tartozott a hamis vádak emelése, amelyek közül hírhedt módszerei révén a Mooney per volt különösen emlékezetes. 1916. július 22-én San Franciscóban egy tüntetés során bomba robbant, s a merénylet elkövetésével a hatóságok az IWW helyi vezetőit vádolták, Thomas Mooneyt, Warren Billinset és néhány társukat letartóztatták. A per 1917 febru­árjában ért véget, s Mooneyt halálra ítélték. A vád főtanúja később hamis tanúzást jelentett, de hiába követeltek perújítást. Országos mozgalom bontakozott ki Mo­oney és társainak kiszabadítására, amibe a külföldi országok munkásai is bekap­csolódtak. Ennek hatására 1918 novemberében Kalifornia kormányzója a halál­büntetést életfogytiglani börtönre enyhítette - s a tiltakozások, az országos álta­lános sztrájk fenyegetése sem tudták a hatóságokat jobb belátásra kényszeríteni.27 A Mooney-eset tulajdonképpen csak epizód volt, amely tükrözte, hogy milyen mód­szerekkel próbálták — sa terror révén tulajdonképpen sikerrel — megtörni az IWW-t, s a munkásmozgalom antikapitalista-antimilitarista ellenállását.28 Az amerikai kormány e terrorista fellépését nemcsak az IWW antikapitalista ellenállása váltotta ki, hanem az IWW alapjában háborúellenes magatartása is. W Haywood az IWW egyik alapítója, a szervezet Direct Action с. lapjában mindjárt a hadüzenet másnapján leszögezte: „Az IWW minden öntudatos tagja elvileg el­utasítja emberi lények meggyilkolását, nem vallási okokból, ahogyan a quakerek és más szervezetek teszik, hanem mert hisznek abban, hogy minden ország mun­kásainak érdekei s jóléte egyforma. Mi leghatározottabban támadjuk Németország imperialista és kapitalista kormányát, de elítéljük minden más ország munkása-27 Uo. 254. 28 Az IWW harcairól és kegyetlen üldözéséről beszámol e szervezet egyik egykori vezetője, W. Z. Foster. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának története című munkájában. (Budapest, 1953. 163-171. [V ö. The American Labor Year Book. 1919-1920. New York, 1920. 191-193.])

Next

/
Oldalképek
Tartalom