Századok – 2002

Tanulmányok - Erdődy Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban IV/789

KORABELI BELGA HÍRLAPOK A MAGYAR 48-RÓL 807 A Le Messager október 16-i számában megjelent „Les événements" című tanulmány77

szerzője tökéletes káoszként értékeli Ausztria helyzetét. Az agitáció felerősödéséből, majd az összeütközések kirobbanásából a birodalom felbomlása veszélyének jelentős felerősödésére következtet. Megfigyelései szerint egyesek Ausztria germán törzséből a német egység egyik föderatív államát létrehozni, miközben mások a birodalom integritását akaiják restaurálni úgy, hogy a szláv, s ez által az orosz elem jusson szupremáciához. E koncepció részeként határozza meg Radetzky itáliai és Jellacic magyarországi törekvéseit, s ezzel egy időben, Bécsben az általa „feldarabolás pártja"-ként megbélyegzett republikánusok felülkerekedését rögzíti. A zűrzavarban mindössze egyetlen helyzetet tart egyértelműnek: a szuverén autoritásának és birodalmának felbomlását. A kirajzolódó tendenciák alapján arra a következtetésre jut, hogy az osztrák birodalom, melyet mindenekelőtt két variánstól lát veszélyeztetve — egyrészt, hogy összezsugorodik német elemeire, másrészt, hogy el kell viselnie a szláv dominanciát, melynek főnöke Szent-Pétervárott található — német, lengyel, magyar és olasz országokra fog szétesni. Másnap egy „Joseph de Jellasich" címmel megjelent tanulmány 78

olyan személyiségnek mutatja be a horvát bánt, aki nagyon fontos szerepet játszik az események alakításában, aki a nép embere, büszke horvátságára, és kész mindent megtenni, hogy megteremtse népe számára azt a pozíciót, mely azt ,,megilleti"(!). Valószínűnek nevezi, hogy időközben magas személyiségek deklarálták már, miszerint ezután Ausztria csak szláv királyságként létezhet, és jelentőségteljesen hozzáteszi: „Magyarországon a szláv népesség sokkal jelentékenyebb, mint maga a magyar"(!). Beszámol a bécsi forradalom kitöréséről a Journal de Charleroi is. Az eseményeket részletesen, tárgyszerűen, minden egyéni vélemény kinyilvánítása nélkül meséli el, azok okaival és összefüggéseivel azonban nem foglalkozik behatóan, mintha semmi közük nem lenne az általa korábban felvázolt új európai demokratikus rendhez.7

9 A bécsi forradalom nemzetközi hátterét, a kontinentális változások természetét vizsgálva a L' Observateur október 17-én megjelent vezércikke mély válságban találja Európát és a fejlődésre leselkedő legfőbb veszélyt a szabadságot megfojtó anarchiában jelöli meg, amely polgárháborút provokálva szembe fogja állítani egymással a polgárokat, és szuverén nemzetek konfliktusát kirobbantva felszítja az ellentéteket. Különösen aggasztónak nevezi az egyházi állam politikai életében megindult folyamatokat, a „reakció" (ti. a republikánusok) által nyíltan bejelentett előkészületeket a szabadság megtámadására.80

Későbbi elemzése az osztrák és a német egység ügyét egymással összeegyeztethetetlen törekvésként hasonlítja össze, és úgy tapasztalja, hogy a helyzet anomáliája napról napra egyre világosabban megmutatkozik. Az összetett konstelláció alkotó elemeit, s azok viszonyát egymáshoz dialektikusan megközelítve arra a meggyőződésre jut, hogy miközben a császár és kormánya reakciós politikája elkerülhetetlenül vezetett újabb forradalmakhoz, a magyarok és a németek tudatosan működtek közre olyan 77

„Lés événements" LM 1848. okt. 16. No. 290. 1. 78

„Joseph de Jellachich" LM 1848. okt. 17. No. 291. 2. 79

„Autriche" JCh 1848. okt. 18. No. 127. 3. 80

„Belgique" LOB 1848. okt. 17. No. 290. 1., vö. „Hongrie" okt. 20. No. 293. 3.