Századok – 2002
Tanulmányok - Erdődy Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban IV/789
800 ERDŐDY GÁBOR ány miniszterelnökkel, a dunai fejedelemségekhez fűződő kapcsolatok alakulásáról folytatott tárgyalásairól.4 7 A nemzetközi helyzet alakulását értékelő flandriai liberális lap a május 15-i franciaországi parlamenti választások kapcsán nyíltan Lamartine győzelmét ünnepli s a mérsékeltek felülkerekedését „a terrorisztikus elv morális népszerűtlensége és fizikai elgyengülése" jeleként értékeli.48 Megnyugvással értekezik a munkásfelkelés elfojtásáról is, mert úgy véli, hogy az adott körülmények által meghatározott kényszerhelyzetben csupán a rend megvédése, vagy a pusztulás között nyílt választási lehetőség. A „kétségbeesés forradalmának" leverése felett oly önfeledten lelkesedik, hogy mindeközben egyáltalán nem érzékeli a liberális szabadságjogok felszámolását és perspektivikus fenyegetettségét, s a Cavaignac tábornok katonai kormányzásában megjelenő erőszakot csupán a legfőbb veszély elhárításához szükséges átmeneti kényszereszköznek tekinti.49 A L'Observateur szintúgy a rend, a szabadság és a civilizáció pártjának győzelmeként éli meg a véres eseményeket. „De micsoda ára van a nyugalom helyreálltásának, amikor még a győztesek is sajnálkoznak?"50 - teszi fel a kérdést, ami azonban nem akadályozza meg egy későbbi elemzés szerzőjét abban, hogy határozottan elítélje a szocialista elemek bomlasztó ténykedését, s a vörös republikánusok európai háború kirobbantására irányuló mesterkedéseit.51 Mintegy a párizsi megrázkódtatások ellensúlyként a brüsszeli lap hosszasan méltatja Habsburg János főherceg ünnepélyes frankfurti bevonulásának részleteit, és lelkesen ünnepli a német ideiglenes birodalmi kormányzó személye körül megnyilvánuló nemzeti konszenzust: a nemzeti gárda, a polgári egyesületek és az egyetemisták egyértelmű kiállásának jelentőségét.5 2 Az európai állapotokról áttekintő körképet festve a Journal de Charleroi a cári orosz fenyegetést és Anglia ázsiai lekötöttségét állítja elemzése középpontjába. Hangsúlyozza, hogy Európa távolról sem rendelkezik elegendő erővel a cári terjeszkedés feltartóztatására, de utal arra is, hogy az expanzió nem következhet be Francia- és Németország kárpótlása nélkül. A belga függetlenséget erőteljesen védelmező liberális álláspontoktól eltérően elkerülhetetlennek nevezi, hogy Belgium, Hollandia és a Rajnai tartományok „hatalmas nemzetiséget" hozzanak létre Franciaország protektorátusa alatt (!), és a francia orientáció képviseletében javasolja Nyugat-Európa térképének radikális, a német térséget is jelentős mértékben érintő átrajzolását. Az ellenforradalmi fordulat veszélyét érvelése középpontjába állítva az orosz hódító törekvések mellett az ázsiai terjeszkedése és belső szociális problémái miatt befelé forduló Anglia passzivitásában jelöli meg az európai demokráciát leginkább fenyegető tényezőket, s a negatív kihívások ellensúlyozását egy erős: Itáliát, Görög-, Porosz-, Svéd-, Francia- és Németországot, valamint Ausztriát, Dániát, Hollandiát és Belgiumot magába foglaló európai föde-47 „Allemagne" (a Gazetta univ. Autrichienne alapján) LP 1848. máj. 30. No. 151. 2., (a Gaz. De Cologne alapján) jún. 30. No. 182. 2., (a Gaz. De Breslau alapján) júl. 3. No. 185. 2. 48 „Journée du 15." LM 1848. máj. 20. No. 141. 1. 49 „Dernieres nouvelles de Paris" LM 1848. máj. 28. No. 180. 1. 50 „Journée du 26." LOB 1848. jún. 28. No. 179. 2. 51 „Les conséquences" LOB 1848. jún. 30. No. 181. 1. 52 „Autriche" LOB 1848. júl. 11. No. 192. 3.
