Századok – 2002
Tanulmányok - Erdődy Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban IV/789
798 ERDŐDY GÁBOR sülhetett, hogy a birodalom más tartományaiban sem alakult kedvezőbben a helyzet a császári hatalom szempontjából, mivel a kormány korábbi üzelmeinek következtében a német és a szláv lakosság közötti küzdelem mindenhol felerősödött.3 6 Néhány nappal később megjelent beszámolója szerint Bécsben attól félnek, hogy a forradalomtól fenyegetett fejedelem az Ausztria német egységhez történő csatlakozását elutasító szlávok kaijaiba veti magát. Úgy véli, hogy az ellentétek könnyen háborúhoz vezethetnek, amelyben távolról sem látja biztosnak a németek győzelmét.3 7 Nem segítették elő a helyzet tisztázódását a prágai fejlemények sem. A vallon hírlap a pánszláv gyülekezet programja lényegét egy olyan, „egyszerre offenzív és defenzív szláv szövetség" megteremtésére irányuló törekvésben definiálja, amely a birodalom népei szabad egyesülésében keresi a megoldást, s amely képes az alkotmányos szabadság és a nemzetiségek szentsége egyidejű garantálására, továbbá a császári korona fényesebb ragyogásának biztosítására abban az esetben is, ha a monarchia egyik részét esetleg el is veszítené (egyértelmű utalás Eszak-Itália elszakadására!).38 A L' Observateur ugyanakkor igen veszélyesnek tartotta, hogy az éppen csak megalakult cseh ideiglenes kormány deklarálta függetlenségét Ausztriától és egy nagy szláv kongresszust hívott össze, amely legelső határozatában szláv császárságnak nyilvánította a Habsburgok birodalmát. Kommentátor szerint ezzel kezdetét vette a germánok és a szlávok közötti nagy csata, amelyben a cár bizonyosan nem fog semleges maradni, és szükség esetén késedelem nélkül az intervenció mellett fog dönteni.39 A szláv-germán viszony kiéleződésével egy időben a L'Observateur különösebb meglepetés kinyilvánítása nélkül tájékoztatott arról is, hogy a Magyarország Habsburg-udvar melletti követeként bemutatott herceg Esterházy Pál a magyar nemzet régi kívánságára emlékeztetve, sürgősen Budára invitálta az uralkodót.40 A Habsburg birodalom súlyos megrázkódtatásait érzékeltető írásokhoz illeszkedve a brüsszeli napilap június közepén pedig már arról számolt be, hogy Őfelsége személyesen nyitja meg az első magyar népképviseleti országgyűlést, sőt arra készül, hogy rezidenciáját 2-3 hónapon belül Buda-Pestre átköltöztesse. A birodalmi főváros áthelyezésének tervét egyetlen megjegyzéssel sem bíráló elemző megállapítja, hogy a tervezett döntés új alapokra helyezheti Ausztria és Magyarország kapcsolatát, de hangot ad azok félelmének is, akik attól tartanak, hogy az udvari reakció megakadályozhatja az uralkodói szándék megvalósítását. Az aggodalmakat alátámasztotta az a Pestről érkezett tudósítás, amely leszögezte, hogy a „kedélyek háborgása" napról napra növekszik, és egyre kevesebben hisznek már a barátságos megegyezés lehetőségében. Abban az esetben pedig, amennyiben Magyarország valamelyik hatalommal háborúba keverednek, elsősorban a formálódó új Németországra kívánnak támaszkodni.4 1 36 .Autriche" JCh 1848. máj. 26. No. 63. 4. 37 „Allemagne" JCh 1848. máj. 31. No. 65. 4. 38 „Bohême" JCh 1848. jún. 9. No. 69. 3. 39 „Autriche" (a Gaz. De Cologne alapján) LOB 1848. jún. 5. No. 157. 3., vö. „Autriche" jún. 9. No. 161. 3., ill. „Autriche" jún. 16. No. 168. 3. 40 .Autriche" LOB 1848. máj. 28. No. 149. 3., ill. a Messager du Tyrol alapján jún. 4. No. 156. 3. 41 „Nouvelles diverses d l'Étranger" LOB 1848. jún. 12-13. No. 164-165. 3., „Hongrie" jún. 14. No. 166. 3.
