Századok – 2002

Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741

786 URBÁN ALADÁR tette kívánatossá. Szeptember 30-án közös reneletet intéztek Vay Miklós erdélyi királyi biztoshoz. Ezt követően Mészáros nevével egy október 1-én a budai főparancsnoksághoz intézett levélen találkozunk, amelyet „a ministerelnök távollétében" formulával írt alá, s nem tüntette fel bizottmányi tagságát. Ezt követően a jelek szerint már ezekben a napokban visszavonult a bizottmányi munkától, s csak mint hadügyminiszter tevékenykedett. (Mint egyetlen még áprilisban a királytól kinevezett miniszter legalitását a bizottmány egy ideig hasznosítani is tudta.) Szemere Bertalan aktivitása Nyáry Pállal vetekedett. Ismerjük 6 fogalmazványát a szeptember 30 - október 5. közötti időszakból, s 15 dokumentumon találjuk meg — többnyire egy másik személlyel — az aláírását. О fogalmazta meg a Duna-Tisza közti népfelkelést megszüntető rendeletet, valamint a képviselőház számára azt a határozatot, amelyben elismerését fejezte ki a seregnek a szeptember 29-iki győzelemért. Szemerével és Mészárossal kapcsolatban még érdemes megemlíteni, hogy október 8-án, amikor megszületett a honvédelmi bizottmány teljeskörű felhatalmazása, Nyáry érdekes kijelentést tett. Kossuth ugyanis egyszerűsíteni, szűkíteni akarta a kormányzatot egy három tagú testületre, amikor Nyáry azzal érvelt, hogy a kormányzat szokás és bizalom kérdése, s a 10 tagú testületet már megszokták. Ez a szám a bizottmány eredeti, a képviselők által választott tagokat és a felsőház által delegált 4 személyt jelenti. Ez a megfogalmazás kirekesztette Szemerét és Mészárost, akiket Nyáry ezek szerint nem tekintett a bizottmány teljes jogú tagjának. Ami a felsőházi tagokat illeti, a vizsgált időszakban br. Jósika Miklósnak három, id. hg. Eszterházy Mihálynak négy (egyenlő arányban Nyáryval és Madarásszal) és br. Perényinek egy aláírásával találkozunk. Az államtitkárok közül Zoltán János neve fogalmazványon és tisztázaton is előfordul, Kovács Lajos aláírását két esetben találjuk, s három esetben láttamozásának monogramját. Kemény Dénes esete — mint láttuk — különleges, mivel mind önállóan, mind a bizottmánnyal együttműködve, a BM elnöki irodájából és önállóan kiadványozott. Ghyczy Kálmán nevével egy fogalmazványon találkozunk. Nádosy Sándor négy esetben szerepel különböző iratokon, amiből azt állapíthatjuk meg, hogy az ONöHt elnöke ezekben a napokban — legalábbis az említett kiadványokkal kapcsolatban — olyan szerepet játszott mint az államtitkárok. Végezetül meg kell említenünk, hogy Jászay Pál, a miniszterelnökség elnöki titkára szeptember 30-tól részt vett a bizottmány munkájában, amikor fontos rendeleteket fogalmazott, sőt tisztázott is. Ez azt mutatja, hogy a választmány méltányolta Jászay tapasztalatát és megbízhatóságát. Legkésőbb október 4-től megtaláljuk a fogalmazványokon Térey Ignác miniszterelnöki fogalmazó nevét is, aki a kialakult hivatali gyakorlat szerint aláírta az általa készített fogalmazványt. (A fogalmazványok készítőjének teljeskörű azonosítása még várat magára. A végleges arányokat csak ennek alapján lehet megállapítani.) * A honvédelmi bizottmány korlátozott jogkörű és Kossuth nélküli szerepe október 8-án véget ért. A képviselőház határozata kimondta, hogy „a Honvédelmi