Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 773 Beöthy Ödön délvidéki országos biztos kérelmére a bizottmány ezen a napon három képviselőt, név szerint Bernáth Józsefet, Haczel Mártont és Hadzsics Lázárt küldte mint kormánybiztost Beöthy mellé. Nevezetteknek a lelkesítés mellett az volt a feladatuk, hogy „az ott szállongó különböző hírek" cáfolatát adják, s „az előforduló körülményekről s napi eseményekről pedig időről-időre pontos, gyakori és kimerítő tudósítást tegyenek".145 Egyidejűleg született meg az a jóváhagyás, amely engedélyezte Beöthynek, hogy a Bács megye déli részén (a Duna mentén) húzott őrvonal embereinek fizetését és járandóságát „a liquidaltatáshoz képest" kifizethesse.14 6 A népmozgalmak szempontjából sajátos az október 4-én kelt rendelkezés, amely a jászkun lovasság látszámának növelését célozta. Ebben a bizottmány meghagyta Szentkirályi Mórnak, a jászkun kerületek főkapitányának, hogy a felajánlott 500 lóval ellátott lovashoz a kerület újoncaiból válasszanak ki további 500 embert, akik négy évi lovas szolgálatot vállalnak, s akiknek lovat a kincstár költségén biztosítanak, s az 1000 lovas egyéb felszerelése is „a kincstár által eszközöltetik".147 Egyidejűleg ugyanezen az iktatószámon Szentkirályi kapott egy másik utasítást, amelyben a bizottmány a Duna-Tisza közén leállított népfelkelés magyarázatát adja (most, hogy Jellacic Fehérvárról Győr irányába elvonult.) Eszerint „a népfelkelésnek az ellátási nehézségek miatt csak azon környéken lehetnek üdvös hatással, hol az ellenség táboroz". Ezért a felkelt jászkun lovasság tovább szállítása Lacházáról már nem szükséges, de a Dunához közel fekvő vidékeken mind a gyalogos, mind a lovas felkelést készen kell tartani.14 8 Bár a bizottmány október 3-án általános rendelkezésben közölte, hogy csak a Duna jobb partján lévő népfelkelésre van szükség, október 4-én külön „nyílt rendelet" született, amely a „Kossuth Lajos országos biztos úrnak rendelete óta" bekövetkezett változásokra, Jellacic menekülésére hivatkozva rendeli, hogy maradjanak otthon a Csepel szigetére utasított csongrádi, szentesi, szegvári, vásárhelyi és szegedi lakosok. De meghagyja, hogy „minden pillanatban készek legyenek, hogy a legelső felszólításra oda, ahova kell, megjelenhessenek".14 9 Végezetül ezen a napon Nyárynak arról kellett intézkednie, hogy a tiszafoldvári felkelők, akik „nemes lelkesedéssel" jelentek meg Pesten, ahol .jelenleg nem használhatók", a rendeletnek megfelelően „gőzkocsikon még ma induljanak haza felé".15 0 Október 5. A képviselőház 11 órakor kezdődött ülésén az elnök a csatatérről azt jelentette, hogy Jellacic október 3-án este hétkor bevonult Győrbe, ahol — magánközlemény szerint — a polgármester németül köszöntötte, mire Jellacic magyarul 145 OHB 1848:847; HK 1994/4. 99.; Thim József: A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története. Bp. 1935. III. 93. A meghatalmazást Jászay Pál fogalmazta. 146 OHB 1848:853; HK 1994/4. 104. 147 OHB 1848:868; HK 1994/4. 101. A fogalmazvány mellett a PM-nek és az ONöHt-nek küldött rendeletek fogalmazványa. 148 OHB 1848:868; HK 1994/4. 102. 149 OHB 1848:851; KLÖM XIII. 88-89. Nyáry fogalmazványa. 150 OHB 1848:846; HK 1994/4. 98. Nyáry fogalmazvány.
