Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 767 tak munkája megnőtt, így szolgálatukat csak a fővárosban, s csak hivatali idejükön túl lehet igénybe venni.107 Kiegészítő rendelet is készült ezen a napon, amely az országos főflzető hivatal munkatársainak a nemzetőri szolgálat alóli mentességet az alapítványi pénztárak főflzető hivatalához tartozó személyekre is kiterjesztette.10 8 Végül megemlíthető az, a feltehetően a veszély elmúltával kelt rendelet, amely Rottenbillernek, Pest polgármesterének azt javasolta, hogy „az annyira fontos budai vár" őrizetében felváltva a pesti nemzetőrség is vegyen részt. De figyelmeztette arra, hogy ezt úgy szervezzék meg, hogy emiatt a két város polgársága és nemzetőrsége között „akár féltékenység, akár nyugtalanság [ne] támadjon".10 9 A bizottmány október 3-án kibocsájtott rendeletei között érthetően szép számmal szerepeltek a fősereg („a drávai védsereg") működésével, illetve a Dunán túli térséggel kapcsolatos intézkedések. A tábori biztosok jelentésre reagálva a bizottmány megfogalmazta és közölte, hogy milyen feltételek mellett tehetnek javaslatot az alakulatoknál hiányzó tisztek kinevezésére, illetve az esedékes előléptetésre.11 0 Az ellátás miatt elhangzott panaszokra a táborba azonnal három élelmezési biztost neveztek ki.11 1 Kosztolány Móricnak, a dunántúli önkéntes nemzetőrség parancsnokának szeptember 28-iki jelentésére, hogy alakulatának „híre, tudta nélkül" parancsokat osztogatnak, de Móga tábornoktól eddig semmiféle utasítást nem kapott, meghagyták a tábornoknak, hogy „bölcs tapasztalata" alapján rendezze a kérdést.11 2 Győr fenyegetettsége ellenére ezen a napon utasították Lukács Sándor városi és Szabó Kálmán megyei kormánybiztost, hogy továbbra is a legnagyobb eréllyel folytassák a honvéd újoncok kiállítását, felruházását és felszerelését.11 3 Számolva azzal a lehetőséggel, hogy Jellacic a népfelkelés miatt nem vonul Győrnek, hanem Komárom felé fordul, utasították gróf Nádasdy Lipótot, Győr megye főispánját, álljon a megyei népfelkelés élére és működjön együtt gróf Esterházy Pál őrnaggyal.11 4 Értesülve arról, hogy a Veszprém megyei nemzetőrséget „a vezérek parancsára" feloszlatták, a bizottmány meghagyta Hunkár Antal megyei főispánnak, hogy a nemzetőrséget úgy tartsa készenlétben, hogy azok „a visszavonuló ellenség nyugtalanítására alkalmaztassanak.11 5 Végezetül Nyáry Pál által fogalmazott levélben válaszolt a bizottmány Görgei előző napon kelt, Pázmándyhoz, a képviselőház elnökéhez intézett levelére. 107 BM ein. 1848:955. Kemény mindkét levelét mint belügyminisztériumi államtitkár írta alá. 108 Közlöny 1848. okt.4/116/589. Ez az okt. 1-én kibocsájtott rendelet kiegészítése. (Ld. az 53. jegyzetet.) A megjelent közlemény érdekessége, hogy azt Pálffy nem mint a bizottmány tagja, hanem mint államtitkár írta alá. (Szept. 5-én Pálffyt a nádor Kossuth előterjesztésére a PM-ben államtitkárnak nevezte ki.) 109 OHB 1848:2231. Az 5011/nö ikt. szám alatt kiadott eredeti irat külzetén okt. 5-én Rottenbiller feljegyezte, hogy lássa azt Kovách György ezredes, - akinek láttamozása is rajta van. 110 OHB 1848:840; KLÖM XIII. 72. Szemere fogalmazványa. 111 OHB 1848:832; KLÖM XIII. 73. Nyáry Pál fogalmazványa. 112 OHB 1848:833; KLÖM XIII. 73. Korponay János fogalmazványa. Egyidejűleg Kosztolányi őrnagyot is értesítették; ld. ugyanott. 113 OHB 1848:831; KLÖM XIII. 74. Térey Ignác fogalmazványa. 114 OHB 1848:842; KLÖM XIII. 74. A főispán ugyanitt található jelentése szerint Csány rendeletére a felkelők táborát pár nap után feloszlatták. 115 OHB 1848:828; KLÖM XIII. 75. Zoltán János fogalmazványa.
