Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
764 URBÁN ALADÁR zászlóalj parancsnokához, amelyben a HM tisztviselőinek a felmentését kérték, mert azokra szükség van.9 8 Végezetül meg kell említenünk egy általános — a fővárost is érintő — rendeletet, amelyben Ghyczy Kálmán az ország minden törvényhatóságának meghagyta, hogy azokban a törvényhatóságokban, ahol a népfelkelésre már sor került, a polgári peres eljárást be kell szüntetni, de ez a rendelkezés érvényes azon személyekre is, ahol nincs még általános népfelkelés, de az említettek mint nemzetőrök „valóságos tábori szolgálatban fegyver alatt állnak". Nem érvényes a rendelet a rögtönítélő bíróságokra, vagy olyan rendőri és bűnvádi esetekre, amelyekben „különösen a személy-, vagyon- és közbátorság tekintetében szükséges intézkedések nem halaszthatók", s amelyekben azonnal eljárni a hatóságoknak nemcsak joga, de a jelen körülmények között kötelessége is.99 A rendelet érdekessége, hogy azt Ghyczy Kálmán nem a bizottmány nevében, hanem mint „igazságügyi álladalmi titkár" írta alá. Október 3. A képviselőház ülése ezen a napon is 10 órakor kezdődött. Az elnöklő Pázmándy elsőként az előző napon tett bejelentésre tért vissza, amikor a választmánynak a kormányzás módjára vonatkozó előterjesztését ígérte. Erre azonban nem került sor, mert „a körülmények olly alakban változtak — mit jelenleg elő nem adhatok — miszerint ezen változott körülmények következtében a bizottmány még ma nem tartotta czélszerűnek az ország kormányzata iránti nézeteit a ház elibe terjeszteni,,. A képviselők, vagy legalábbis egyesek tájékozottak, esetleg csak megértők lehettek, mert az országgyűlési napló szerint helyeslő közbeszólással lehetővé tették, hogy az elnök rátérjen a katonai helyzet ismertetésére. A kérdés azonban a későbbiekben mégis előkerült, amikor Riskó Ignác képviselő az iránt érdeklődött, hogy küldtek-e futárt a Frankfurtban lévő Szalay László követhez, tájékoztatták-e a bekövetkezett fordulatról, „az austriai ministerium nevében Magyarországban megkezdett reacitonárius mozgalmakról, melyek most Jellachich által Austria szabadságát és Németország egységét is fenyegetik". Az elnök megismételte, hogy a bizottmány nem tekinti magát sem „provisorius rendes kormánynak", sem olyannak, amely a minisztériumot tökéletesen pótolja. Kötelességüknek azt tartották, hogy „ezen ország kormányának elhagyott állapotában" a tábort, Pest-Budát és az országot az anarciától megóvják. „Következőleg — folytatta Pázmándy — vagy rendes ministeriuma lesz ezen országnak rövid idő alatt, vagy nézetem szerint egy consolidált más kormánya; mi tehát úgy mint kormány nem akarunk és nem is léphetünk fel, mert nem is voltunk azok a külföld előtt; tehát hogy mi Frankfurtba küldjünk levelet, hogy a dolgok így ál-98 HM bizt. 1848 - 102 - 172. Ugyanakkor Szász Károly, a vallás- és közoktatási minisztérium államtitkára egyetlen ember, Kelemen Lajos mentesítését kérte Kiss Miklóstól, mert a nevezett a bizottmány mellett tevékenykedik; Budai nőrség ir. 99 Közlöny 1848 okt.3/115/585. Ugyanitt ugyancsak okt. 2-án kelt rendelet a pesti elsőfokú váltótörvényszéknek, a váltó feltörvényszéknek és a hétszemélyes tábla váltóosztályának, hogy üléseiket további rendeletig azonnal függesszék fel.
