Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 761 olvasta, s a jelenlévő képviselők helyesléssel jóváhagyták azt. Egyben közölte, hogy a táborból érkezett hírek szerint Jellacic haderejével visszavonult Mórig. Tettét különbözőképp magyarázzák, de Móga tábornok megtette a szükséges intézkedéseket. Ezt követően Papp Pál, aki járt a táborban, a fegyelem fenntartását fontosnak tartotta, de szerinte a kicsapongások nagyrészt megszüntethetők, ha a katona nem éhezik, hanem időben megkapja az ellátmányát. Az elnök közölte, hogy a szükséges élelmet gőzösök vitték (Ercsibe), s úgy tudja, hogy megkezdődött azok kirakodása is. Ezt követően vita bontakozott ki a statáriumról szóló határozat visszavonásáról, felfüggesztéséről, vagy a tábori biztosoknak adandó meghatalmazásról, hogy a határozatot csak indokolt esetben hirdessék ki. Az elnök azonban elhárította ezeket a kísérleteket.79 A honvédelmi bizottmány tehát október 2-ától kibővített munkatársi létszámmal dolgozott, de ez nem jelentette a döntéshozók számának növekedését. Mint Pálffy János fogalmazta emlékezéseiben: „csak az előadóknak levén helyök, de szavuk nem a bizottmány üléseiben".8 0 A megnövekedett létszám azonban I nagy sürgés-forgást eredményezett a bizottmány helyiségeiben, így — legalábbis kezdetben — a képviselők szívesen be-betértek oda hírt hallani. Október 3-án írta Irinyi József Kossuthnak: „Ma olvastam önnek Szentesről írott levelét a honvédelmi bizottmányban, hol mint követnek elnézik megjelenésem.8 1 Bezerédj Istvánról pedig azt jegyezte fel Pálffy János, hogy kíváncsisága miatt ritka volt az olyan nap, hogy „legalább fejét be nem ütötte", vagyis nem jelent meg a bizottmány helyiségeiben.8 2 Papp Pál idézett október 2-iki országgyűlési felszólalásából pedig azt tudjuk meg, hogy maga is járt a bizottmánynál, s ott tucatnyi „követelőt" talált, akik két óra elteltével sem kaptak eligazítást. (Érdekes, hogy Pázmándy erre a nehézségre nem hivatkozott.) A bizottmány október 2-án kelt egyik legfontosabb rendelkezése az volt, amivel Lukács Sándort, Győr város képviselőjét és Szabó Kálmán megyei alispánt mint országos biztost felhatalmazta, hogy együtt vagy külön-külön tegyenek meg mindent a közrend megóvására és a veszélyeztetett haza védelmére. A részletes utasítás szerint „köteleztetnek jelesen a népfelkelés alkalmazására, ellenséges csapatok megtámadására és megsemmisítésére, gyanús egyének elfogatására, szóval mindazokra, miket a közszabadság kivívására és biztosítására szükségesnek és czélszerűnek ítélendnek".8 3 Egyidejűleg a bizottmány üléséből utasították Ná-79 A „folytatólagos ülésre": Közlöny 1848 okt.4/116/590-591. Az ülésen Kállai Ödön elmondta, hogy a bizottmány felhatalmazása alapjá ő vitte meg Madarász Józseffel az előző napi határozatot a táborba. Ök tolmácsolták a tisztikar megjegyzéseit, hogy kiket kellene még név szerint megdicsérni. Ugyanerről a tábori biztosok aznapi jelentése: HM 1848:7852. 80 Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. S.a.r. Szabó T. Attila. Kolozsvár, 1939. I. 116. Az előadók: az államtitkárok tehát nem voltak a bizottmány tagjai. Ember, Kossuth 191. szerint az államtitkárok csak a kormányzati tapasztalatokat biztosították. Kiss Erzsébet is határozottan leszögezi, hogy az államtitkárok a bizottmány „ügyintéző, tanácsadó" tagjai voltak. F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok (a továbbiakban: A minisztériumok) Bp. 1987. 82. 81 Levelestár II. 156. 82 Pálffy János: id. mű I. 96. (Egyébként Pázmándy az országgyűlésen okt. 5-én azt mondta, hogy a választmány ajtaja nyitva áll minden képviselőnek, s elmndhatják, „mik a haza javára vonatkoznak".) 83 OHB 1848:823. Ismert plakát formájában is. Közli Hermann Róbert: Kiadatlan Kossuth és OHB iratok 1848-ból. HK 1989/2. 224-225. A rendeletet Patay József és Nyáry Pál írták alá. (A
