Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
752 URBÁN ALADÁR A honvédelmi bizottmány szeptember 30-iki intézkedései közül kettő külön figyelmet érdemel. Az egyik a Vay Miklósnak, Erdély királyi biztosának küldött utasítás, amely a Pest felé útnak indított, de Karcagról visszafordult és most Kolozsvárott tartózkodó Urakka (Uracca) gránátos zászlóaljról intézkedik. Eszerint az alakulatot az Erdélyben kitört román mozgalmak ellen használja fel. Egyben gondoskodjék azoknak a tiszteknek az eltávolításáról, akik nem hajlandóak letenni az esküt a magyar alkotmányra. A bizottmány működését vizsgálva nem az eset vagy a tisztek megrostálására tett javaslat az érdekes, hiszen már korábban sor került egy román határőr zászlóalj visszafordulására, s a tisztek elleni ilyetén eljárásra már Batthyány miniszterelnöksége idején is volt példa. A rendelkezés érdekessége, hogy az a miniszterelnöki irodában készült, s nem a bizottmány tagjai írták alá, hanem Mészáros Lázár és Szemere Bertalan, vagyis egy tényleges miniszter, s egy volt miniszter, — hivatalosan egyik sem a bizottmány tagja. 39 Az eljárás magyarázata nyilván az, hogy a bizottmány tagjai jobbnak látták, hogy Mészáros és Szemere az ő nevükben mint maguk is a testület tagjai írják alá a királyi biztosnak szóló utasítást. Ez az irat nyilván az esti órákban keletkezett, mivel a déli táborból visszatérő Mészáros aznap délután kettőkor még Szalkszentmártonban szemlélte meg az ott táborozó kecskeméti népfelkelőket.4 0 Ugyancsak Mészárosra várt az a rendelkezés, amelynek az OHB iratok között található szűkszavú fogalmazványa így szól: „Az országos honvédelmi bizottmány B. Majtényi István alezredest komáromi vár parancsnokának kinevezi utólagos jóváhagyás reményében. Pest, Sept. 30-án 848. "41 Az iraton az idézett szövegen és az iktatószámon kívül nincsen más feljegyzés. Sem a fogalmazó — aki a HM munkatársa lehet — nem jegyezte a fogalmazványt, s nincs rajta jóváhagyó láttamozás sem. Ezt az iratot nagyon valószínű, hogy Mészáros Lázár mint hadügyminiszter írta alá. Ezt sejteti az „utólagos jóváhagyás reményében" kitétel, ami az elkövetkező hetekben minden Mészáros mint miniszter által aláírt és publikált kinevezési közleményeken szerepelt. Szeptember 30-án tehát a honvédelmi bizottmány kis irodai személyzettel, de nagy lendülettel látott munkához. Nyáry, Madarász és Sembery mellett Pázmándy is bekapcsolódott, sőt igénybe vették Szemere és Mészáros segítségét is. A HM munkatársai ettől a naptól alkalmazták a k.mo. jelű osztályiktatói számozást, de a fogalmazók már igénybe vették a miniszterelnöki (OHB) sorozatot (sőt használták — egyébként sokáig — a kiadványokon a miniszterelnöki pecsétnyomót) is. Az elintézendők vagy a miniszterelnöki hivatalba befutó jelentésekből 39 A levél fogalmazványa: OHB 1848:802. Tisztázata: OL H 113 Vay Miklós kormánybiztosi iratai (a továbbiakban: Vay iratai) 1848:1280. Közli KLÖM XIII. 58. A tisztázaton az írnok az irat végén feltüntette: „Az Országos honvédelmi bizottmány tagjai", ezt követően az irat baloldalán Szemere ezt írta: >y A minister elnök távollétében", majd ez alatt Mészáros Lázár, a jobboldalon Szemere Bertedan írta alá. Szemere és Mészáros beválasztását Spira György úgy minősíti, hogy az volt „az első roham a baloldal állásai ellen". Spira, A pestiek 367. 40 A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, (a továbbiakban: Bács-Kiskun megye) S.a.r. Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét. 1998. 322. 41 OHB 1848:790. Mertz Frigyes altábornagy szept. 29-én hagyta el a várat. Szinnyei József: Komárom 1848-49-ben. Naplójegyzetek. Bp. 1887.31. Majthényi alezredes már okt. 1-én jelentette, hogy átvette a vár parancsnokságát. HM 1848: 7906.
