Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 749 mivel aznapra csatát vártak, Pázmándy azt javasolta, hogy ne tartsanak ülést „míg jobbra vagy balra el nem dül". Ha az ütközet szerencsésen üt ki, amit az előző napi eredmény után várni lehet, „akkor az országgyűlés azon órákban és napokban a mikor a comité, vagy a Bécsből visszatérő ministerelnök szükségesnek tartja, rögtön össze fog hivatni". Ha az ütközet elvész, a jelenlévő képviselőkkel össze fognak jönni, „mert a nélkül, hogy mindent meg ne próbáljunk, Pestet elhagyni nem fogjuk". Ezt követően tette a kijelentést, hogy ha többen elhagyták is a várost, „én elhagyni nem fogom, míg csak nem látom, hogy jelenlétem már semmit nem használhat" Deák Ferenc hozzászólásában nem értett egyet az országgyűlés üléseinek felfüggesztésével, hanem azt javasolta, hogy akárhányan is vannak jelen (ti. ha nem mentek a táborba az elnök ösztönzésére), gyűljenek össze, hogy ha szükséges, segítséget nyújtsanak mint „törvényes tekintély" a bizottmánynak. Az elnök elekor azt javasolta, hogy naponta délelőtt tízkor és délután ötkor jöjjenek össze.24 Az országgyűlésen elhangzottaknak és a bizottmány kezdeményezésének megfelelően Pest városa délután két órára népgyűlést hirdetett a Múzeum előtti térre. A délutáni órákban megjelenő Marczius Tizenötödike úgy tudta, hogy „a pesti nép délután öt órakor fog kiindulni a városból". A sajtó szerint nagy tömeg jelent meg, de végül nem hirdettek általános népfelkelést, hanem megkezdték az önként jelentkezők összeírását a megszervezendő „önkéntes felkelő sereg" számára. A Kossuth Hírlapja másnapi tudósítása szerint a sereg „egy része még tegnap este, másik ma korán reggel vala táborunkba indulandó."2 5 A szeptember 30-án este történt kiindítás hírét azonban fenntartással kellett fogadnunk, mert Pázmándy aznap kelt második — nyilván az esti órákban — Csányhoz intézett levelében erről nem szól. Az értesítés így kezdődik: „Holnap hajnalban megindíthatunk innen Pestről 3-4000 embert, kik között lesz puskával fegyverzett, körül belül 1500, vagy talán több is, — a többi kaszával..."2 6 Nem valószínű, hogy ekkor tudomása lett volna a készülő fegyverszünetről. Ez a nap, szeptember 30-ika tehát az a nap, amikor a bizottmány megkezdte tényleges védelmi intézkedéseit. Mivel nyilvánvalóan a honvédelmi minisztérium feladatkörébe vágó rendelkezésekre lesz elsősorban szükség, a bizottmány még ezen a napon magához rendelte a nevezett minisztérium „katonai mozdítás és 24 Az ülés lefolyása: Közlöny 1848 okt.2/114/582-583. A határozatokra: Népképviseleti ogy. 258. Pázmándy tájékoztatója és Deák Ferenc felszólalása között szót kért Madarász László is. О egyrészt sürgette, hogy a ház utasítsa a bizottmányt: tegyen meg mindent Komárom várának biztosítására, „miután ismét Mertz lett városparancsnokul megerősítve". (A kijelentés magyarázatára ld. Batthyány iratai 1612-1613.) Madarász egyben határozati javaslatot terjesztett elő, amely az ellenséges seregben szolgáló magyarokat pártütőknek bélyegezné. Pázámndy ezt — a ház helyelése mellett — nem tartotta időszerűnek. Ami Komárom biztosítását illeti, arra az elnök Madarásznak, aki maga is a honvédelmi bizottmány tagja volt, némi iróniával válaszolt: „Hogy a választmány intézkedjék Komárom várának biztosításáról, azt akár hagyjuk meg, akár nem, az neki kötelessége; a választmány a városházánál permanentiában van, ha egyik kidül, ott van a másik, maga az érdemes követ is jól tudja azt, mert tagja." 25 Marczius Tizenötödike 1848. szept.30./171/685; Kossuth Hírlapja 1848 okt.l./80/363. 26 KLÖM XIII. 58. Egy levél arról tudósít, hogy 30-án délután a pesti III. nemzetőri zászlóaljat indították ki. A forradalom és szabadságharc levelestára. (a továbbiakban: Levelestár) S.a.r. Waldapfel Eszter. Bp. 1952.11.134. (Ld. még ugyanott, 151.)
