Századok – 2002
Közlemények - Jemnitz János: 1917. Háború – béke? Reform – forradalom? I/75
76 JEMNITZ JÁNOS mozzanatok, fordulatok és összefüggések mellett ehhez még sok minden hozzájárult, erről azonban ehelyütt, sajnos, most nem szólhatok.* Németország Független Szociáldemokrata Pártjának megalakulása (1917 április) Németországban a soviniszta (honvédő) és a pacifista irányzat közötti elhatárolódás mind inkább elkerülhetetlenné vált az általános politikai hangulat átizzásával. 1916 tavaszától gyakorlatilag már két parlamenti, politikai góc alakult ki, az 1916 szeptemberi pártkonferenciát követően pedig a végleges szakítás már csak idő kérdése lehetett. 1917 januárjában az ellenzéki külön konferencia után a pártvezetőség és a jobboldal elhatározta a szakítást, amit a Munkaközösség tagjai utolsó pillanatig szerettek volna elkerülni.1 A pacifista ellenzék ugyanis a szociáldemokrata párt keretein belül kívánt maradni, s a francia szocialista párt fejlődéséhez hasonlóan ott törekedett volna arra, hogy a „kisebbség" végül megszerezze a többséget. Bernstein 1916 telén ezért követelt több mozgásszabadságot, és Kautsky még 1917 márciusában is ezért hangsúlyozta, hogy a baloldal nem akar szakítást.2 Ugyanakkor a bekövetkezendőkért a felelősséget a párt jobboldali, gyarmatosító, nacionalista „ultráira" hárította. Míg a Munkaközösség vezetői feltűnő „nem akarással" készültek a különválás tényének elfogadására - a spartakisták éppen ezt sürgették, mivel azt kívánták, hogy az új párt ténylegesen aktív, forradalmi, háborúellenes politikát folytasson. Ilyen körülmények közepette a Munkaközösség vezetőit a spartakisták befolyásának növekedése szintén aggasztotta, féltek attól, hogy az öntudatos, akcióra kész szocialisták fölött elveszítik befolyásukat. Kautsky már 1916 augusztusában arról írt Victor Adlernek, hogy a Munkaközösség létrehozását már az is igazolja, hogy különben „akkor Berlint a spartakisták hódították volna meg". 1917 februárjában ugyanezt a gondolatot erősítette meg; ha ők nem léptek volna * Az említett tanulmányokat lásd: The Stockholm Conference. Acta Historica. Budapest 1980., Spanyolország és a spanyol munkásmozgalom 1917-ben. Századok, 1987. 6. sz., A II. antant-szocialista konferencia (1917 augusztus). Párttörténeti Közlemények, 1982. 1. sz., A stockholmi konferencia francia összefüggéseiről oroszul megjelent tanulmányom a Francuzszkij Jezsegodnyik 1979-es kötetében. (Moszkva, 1981) és németül az ITH Jahrbuchban. Beiträge zur Fragestellung zu den internationalen Beziehungen in den Jahren 1917-1918. In: ITH Tagungsberichte. 20. Wien, Europaverlag. 1985. Továbbá a német párt belső helyzetéhez és Kautskynak a Die Neue Zeit éléről történő leváltásához, a hírhedt „Neue Zeit rabláshoz" németül in: Festschrift fur Rudolf Neck zum 60. Geburtstag. Verlag fur Geschichte und Politik. Wien 1981. A francia szocialista mozgalom különféle áramlatai, vezetőinek 1917-ben eltérő állásfoglalásaihoz lásd életrajzi írásaimat: Léon Blum, Budapest, 1993, Jean Longuet. NMTE 1986, Jules Guesde. NMTE. 1992., Paul Mistral NMTÉ 2001. Ilyen összefüggésben még egy sor belga, osztrák, svájci, angol, orosz, holland és amerikai (USA) szocialista életrajzát is megjelölhetném, akiknek 1917-ben, alkalmasint nagyon fontos szerepük volt. Gondok és megoldási kísérletek a nyugat-európai munkásmozgalomban 1917-ben. Múltunk, 1992. 2-3. sz., A berni nemzetközi szakszervezeti kongresszus. NMTÉ. 1992, Friedrich Adler pere (1917 május) NMTÉ 1992., A finn munkásmozgalom a forradalmi harcok érlelődése idején. NMTÉ 1977., War and Peace. The Russian Revolution (1917) in the Mirror of May 1st 1917. ITH. 1987. 24. sz., Europaverlag. Wien. 1988., A szerb, boszniai és horvát szocialisták 1917-ben. NMTÉ 1992., Az 1917. évi oroszországi forradalmak nyugat- és középeurópai visszhangja. NMTÉ 1977., Az 1917-es oroszországi folyamat. Még egyszer más szemszögből., In: 1917 és ami utána következett. Magyar Ruszisztikai Intézet. Budapest. 1998. 68-75. 1 A német szociáldemokrata pártról, áramlatairól, s ezek ellentéteiről magyarul bővebben lásd: Jemnitz János: Fordulat a világháború történetében és a nemzetközi munkásmozgalom (1916-1917. márc.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983. 2 K. Kautsky: Zwei Arbeiter Parteien. Die Neue Zeit. 1917. március 23.
