Századok – 2002

Krónika - A Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszékének négy évtizede (Reszler Gábor) III/734

KRÓNIKA 737 Zoltán a megye földrajzi képéről szóló fejezeteket értékelte, Benda Kálmán a szű­kebb értelemben vett megyetörténetet tekintette át, Soós Pál pedig Szabolcs-Szat­már-Bereg kulturális életéről írt tanulmányokról fogalmazta meg gondolatait. Ahogy Benda Kálmán összegzésként megállapította, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye történetét bemutató kötet jól tükrözi azt az utat, melyet a magyar törté­netírás a millenniumkor megjelentetett utolsó megyei monográfia óta ezen a tájon is megtett. Jelentős mértékben bővült a megye vonatkozásában az adat- és isme­retanyag, gazdagodott a történelemszemlélet. A tanszéki tradíciók továbbvitelének szándékát jelezte a debreceni egyetem oktatóinak tollából született, Gunst Péter által szerkesztett Európa története című kötet nyíregyházi bemutatója. Az 1994. október 20-án tartott ankéton felkért hozzászólóként a házigazdai teendőket is ellátó nyíregyházi oktatók mellett megfogalmazták kritikai észrevételeiket az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola tanárai, Kriston Pál és Makai János. Ez a tény egyben a tanszék intézményi kapcsolatainak bővülését jelzi. A két tanár­képző főiskola együttműködésének keretében tudományos ülésekre is sor került. Például ugyancsak 1994 őszén, amikor Gebei Sándor Bogdan Hmelnyickij politikai nézeteiről, Kaló Ferenc Herzen és az 1848-as francia forradalom kapcsolatáról, Nagy József pedig Nagyatádi Szabó Istvánról tartott előadást. A „hazai színeket" Czövek István tanszékvezető mellett Fazekas Rózsa, a tanszék oktatója és Nagy Ferenc, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára igazgatója képviselte. Az elhangzott előadások Czövek István szerkesztésében a Korok és életek című kötetben 1997-ben megjelentek. A kilencvenes években bontakozott ki a tanszék kapcsolata a Miskolci Egye­temmel. Amellett, hogy Czövek István egyetemi tanárként szerepet vállalt a mis­kolci történettudományi tanszékcsoport munkájában, lehetőség nyílt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei konferenciákon való részvételre. 1994 márciusában hang­zottak el előadások az Emberek és korok - szerkezetek és folyamatok című tár­sadalomtörténeti konferencián. A Miskolci Egyetemről Bessenyei József tartott értékes előadást Enyingi Török Bálintról 1996. október 10-én a nyíregyházi ta­nárképző főiskolán. Ugyanakkor a tanszék oktatói továbbra is részt vettek a Deb­receni Akadémiai Bizottság és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézete által rendezett tudományos eseményeken, így a jelenkor-történeti kon­ferenciákon, például az 1997 szeptember elején másodízben megtartott seregszem­lén. A nemzetközi kapcsolatok ápolása tette lehetővé, hogy a nappali tagozatos történelem szakos tanárképzés 30. évfordulójára emlékezve a tanszék W Forst­man-t, a Majna-Frankfurti Egyetem professzorát lássa vendégül, aki 19. századi porosz utazók tapasztalatait foglalta össze előadásában. A tudományszervező munkában a 90-es évek során is meghatározó elem volt a Magyar Történelmi Társulat megyei tagozatában vállalt közreműködés. A me­gyei csoport egyik legfontosabb és meghatározó bázisa maradt a tanszék. 1992. augusztus 27-én a Bessenyei György Tanárképző Főiskola konferenciával tisztel­gett a társulat fennállásának 125. évfordulója alkalmából. Czövek István Az 1867-es kiegyezés: külpolitikai lehetőség vagy zsákutca címmel tartott előadást, Meny­hárt Lajos a 19-20. század fordulójának sajátosságait foglalta össze, míg Vinnai Győző a két világháború közötti magyar történelem néhány vitatott kérdését tag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom